Sziasztok
Igaz már elkezdődött a suli, de csak most van időm, hogy utolsó augusztusi kalandomat leírjam, ami egy családi nyaralás volt. Augusztus vége fele, egy forró pénteki délutánon kezdtünk el összepakolni az útra valókat. Ám azonban most nem csak simán négyen mentünk, hanem még velünk tartot testvérem barátnője Betti, és a kutyusunk, Pofi. A pakolás elég gyorsan le is ment, este még egy kis gépezésre is maradt időm, így eltudtam búcsúzni a barátoktól. Szombat reggel kb. 8 körül indultunk el, és délután 3 fele értük el a határt, ahol nem is kellett olyan sokat várnunk. Este 7 fele érhettük el a szállásunkat, ami bungalónak nevezett kis házikó volt. Nekem nagyon tetszett a szállás, mivel volt külön konyhája, és mé glégkondi is volt benne, így nem is volt olyan melegünk, pedig nagyon nagy forróság volt ott is. Ha még nem említettem volna Horvátországra mentünk nyaralni Pirovack közelében. Elvileg a házikó a tengerre nézett, így a többieknek nagyon kellemes volt a kilátás. Másnap az út fáradalmait kipihenve a parton voltunk, és sokat fürödtünk. A part nagyon jó volt, most nem volt tele olyan nagy kövekkel, hanem kavicsos part volt. Egy - két nappal kéjsőbb elutaztunk JSibenyikbe, ahol a főtéren sétálgattunk, és egy várba is felmásztunk. Testvérem és barátnője nem mindig tartott velünk, ami nem mindig volt jó ötlet. Amikor Sibenyikben a várhoz tartottunk ők más fele indultak el, és anyáék nagy keresése ellen már rég bent voltak a várban. A várban felmentünk a legmagasabb tornyába is, s csináltunk sok képeket. A nagy melegben nem csak mi fáradtunk el, hanem a ksi kutyusunkat is már a végén húzni kellett magunk után. Sibenyik után elmentünk egy olyan faluba, amit Betinának neveztek, s egy Murder nevü szigeten található. A szigetre egy híd vezetett át, amit nagyon vártunk, s a végén olyan rövid híd volt, hogy gyalog 15 perc alatt mi is át sétálhattunk rajta. Betinán végig sétáltuk majdnem az összes kis utcát, mivel anyumnak nagyon tetszett a régi tílusú köves kesskeny utcák. Tesóm barátnője nagyon örült, hogy végre talált egy oylan falut, ami az ő nevét viseli. A többi napon sokat fürödtünk még, s egyszer ki is béreltünk egy hajót is, amivel egy messzebb lévjő szigetre hajókáztunk el. Nekem aza sziget nem annyira jött be, mivel nagyon sok nagy kövek voltak, amin nehezen lehetet bemenni a tengerbe, sőt nagyon gyorsan mélyül tis. Ahol a mi szállásunk volt ott nem mélyült azonnal a víz, hanem lassan, és volt olyan rész, ahol le is ért még a lábam is. Haza fele utón még megálltunk Zadarban, ahol a főtéren szüleim meg akarátk nézni a nevezetességeket, és ajándékokat akartak vásárolni. A fő téren egymás mellett négy más stílusó templom volt tallálható, de úgy mintha két ember egymást mellett állna, és sok fényképzet is cisnáltunk előttük. Volt egy olyan park, ahol régi római kövek voltak kiállítva, és meg is lehetet őket tapogatni. Nagyon tetszettek ezek a római kövek, mert még a díszítéseket is lehetett érezni rajtuk. Én nagyon jól éreztem magam, mivel pancsolhattam sokat a tengerben, és kicsit napozhattam is. Amikor haza értem már el is kezdődött a suli, és a sok tanulni való sodrásából nehezen lehet valamilyen kalandra eljutni. Ne aggódjatok, ha bárni jó történik velem még meg fogmo veletek osztani.