Szeretettel köszöntök mindenkit e szép reggelen!
Kicsit álmos vagyok, ezt az elején el kell mondjam. Nem biztos, hogy e közlés eléggé informatívra sikeredett, viszont az már úgy érzem elkerülhetetlenné vált, hogy írjak ide.
Nos mielőtt mesélnék kicsit magamról és dolgaimról így soraim elején, meg kell ragadjam az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek egy lánytól, aki azt hiszem ha magán úton tenném meg már-már kinevetne, joggal, mert mindig valahogyan elkerültük egymást.
Remélhetőleg az említett személy magára ismer és habár többekkel játszottam el az utóbbi időben, hogy mégsem értem rá, mégse úgy, mégse ott és akkor amikor kellett volna, ami bizony igen nagy hiba, remélem mindenki meg tud nekem bocsátani!
Tehát ha olvasod e bejegyzést, akkor kérlek jelentkezz valamelyik este hogy mostmár ténylegesen segíthessek megoldani a problémát, melyről beszélltünk már ezerszer.
Az mostmár biztos, hogy majdnem minden nap viszonylag hamar végzem a suliban.
Tudjátok, ügyeletes munkanélküli és egyúttal andragógia szakos hallgató lettem a Szent István Egyetemen.
Érdekes a suli, nem mondhatom rá azt, hogy nem érdekel, bizonyos tárgyak még kiemelten is foglalkoztatnak. Furcsa, de a tegnapi közgáz is érdekelt, csak túl későn volt és elaludtam :)
A társaság is tetszik, még ismerkedem mindenkivel. Furcsa volt az elején, hogy mindenki ilyen nagyon fiatal, és megmondom őszintén öregnek éreztem magam. Amolyan igazi vénembernek. :)
Aztán mostmár rá kellett jönnöm, hogy annyira talán mégsem vagyok az.
Sok aranyos ember van, sok igazán kedves és segítőkész lány s fiú vesz körül, ami nagyon pozitív. Soha sem illeszkedtem be nehezen, de talán itt ez még jobban sikerülhet, mint ezidáig bárhol - már ami az iskolákat illeti -.
Van olyan ember, van olyan lány akinél meglepő számomra, hogy bent egyáltalán nem kommunikál velem és furcsa, hogy msn-en sokmindent elmesélt magáról, amihez tán semmi közöm, viszont furcsa volt rájönni, hogy ez egy egyszeri beszélgetés volt úgy tűnik, ahhoz képest, hogy számomra nagyon is érdekes és kellemes irogatás volt ez. Lehet, hogy ez még a kor okán történhet így, nem tudom. Mindenesetre rájöttem, hogy ilyeneket is el kell könyvelni, mert hát másként nemigen lehet.
Aztán még ahogy itt gondolkodtam, adósotok vagyok még egy bocsánat kéréssel, gép újratelepítés közben elvesztettem néhány embernek a levelét, aki írt nekem és aki olvassa soraimat olykor, nekik szólnék ezúton, hogy ha van kedvetek, vegyetek fel msn-re és beszélgessünk még! Címem
demeter.viktor@chello.hu
Munkahelyem nem tudom még honnan lesz, egyenlőre az igazat megvallva azt se tudom, hogy miből fogok megélni. Viszont már nem idegesítem magam. Támogatok azt hiszem bármit, ami arra irányul, hogy megoldjuk a jelen helyzetet, de hogy addig miből veszek ételt meg cigarettát (dohányzom sajnos) no azt passzolom. Ez az élet úgy látszik, amikor valami újba belekezd az ember, mindig jönnek új és új problémák, más és más megoldásra váró feladatok, melyeket meg kell oldani, az akadályokat le kell kűzdeni, még akkoris ha azok az akadályok olykor olyannak tűnnek, mint egy sok fejű sárkány, aminek a fejét levághatod és máris nő a következő.
Ha valakinek lenne munka vagy bármi pénzszerzési ötlete a kolduláson kívül, az legyen kedves szintén írjon nekem!
A fentebb megadott cím msn-re és levelezésre is alkalmas. Mivel szívesen ismerkedem, ezért szívesen beszélgetek is. :)
No azt hiszem a következő bejegyzésem már nem lesz ennyire szétesett, viszont addig is bízom abban, hogy akikhez első sorban szólni szerettem volna, ők megértették és majdan jelentkeznek!
Szép napot Nektek!