hallótávolságon belül

Dalszöveg

Sziasztok
Az egyik nap az Mr2 - n hallottam egy oylan számot, ahol egy hölgy énekelt, és alatta csak egy zongora ment. A dallamát nem tudtam kiverni a fejemből, és sok keresgélés után tegnap meg is találtam ezt a számot. Nagyon szép, ha meg akarjátok ti is hallgatni akkor írjátok be a Youtube - ra, hogy Agnes Obel - Riverside. Azon gondolkodtam, hogy ha majd nyáron járok zongora tanárhoz ( az érettségi miatt csak akkor lesz időm ) rá) akkor a zongora részét meg akarom tanulni, de az angol szövege helyett írtam egy dalszöveget. Általában a versek meg a dalszövegek akkor jutnak eszembe, amikor szomorú, vagy dephis vagyok, ezért többségük melankólikus. A suliban elég sokat vagyok egyedül, ezért írtam a magyányról

Magány árnyékában

Egyszer volt, és hol nem volt
A történet hőse egy tini lány volt
Ki magányában meg is holt

Ki magányában meg is holt
Emléke mára csak egy folt
Amit a varró egyszerűen összetold

Egész életében semmit se akart
A sötétség szívébe bele is mart
Lelkét már várja a túl part

Lelkét már várja a túl part
Amit a tenger betakart
S nem tudja már hova tart

Az élet oly magányos
Ez a jelentés nem tudományos
S nem is barátságos
Hát jól vésd az eszedbe
Ne járj úgy, mint a történet hőse
S tested ne kerüljön le a mélybe.

Életében csak szomorkodott
A jóról már nem is gondolkodott
Csak élt már, épp ahogy tudott

Csak élt már, épp ahogy tudott
Amit hamar meg is unott
S magától mindent eldobott

Mindig csak kinevették
A szülei végül már féltették
De világát mégsem értették

De világát mégsem értették
Nem tudta megmutatni belsejét
Ezért őrzi magában mindenét

Az élet oly magányos
Ez a jelentés nem tudományos
S nem is barátságos
Hát jól vésd az eszedbe
Ne járj úgy, mint a történet hőse
S tested ne kerüljön le a mélybe.

Mégis már a felhők felett jár,
S a boldogságra is rátalál,
De vele tart még a magány.

Innen tekint le az emberekre,
Vissza is gondol tettire,
Hogy el is szállt már az emléke.

Az élet oly magányos
Ez a jelentés nem tudományos
S nem is barátságos
Hát jól vésd az eszedbe
Ne járj úgy, mint a történet hőse
S tested ne kerüljön le a mélybe.

Hozzászólások

Októberben, valamikor az elején, a közelben leszek, egyeztethetnénk talit, akkor felvidítanálak és adnék puszit meg ölelést, úgy nevetnél, mint régen, addig is, vigyázz magadra és ne legyél szomi, írok priviben is még az októberről!!!
Vannak most a rossz időszakok, meg lesznek majd a jók is!!!!!!!! Mekkorát mondtam, huhh, csodálatos!:))))))))
Pusziii!!!!!!!

Cicus most ez van, ilyan vagyok mostanában

Vidor, nyomj valami vidámat is, a kedvemér! :) Mert én azt szeretem, amikor nevetsz!

Írónőcske!
Kérlek engedd meg, hogy kritikai szemmel nézzek a versedre. Bár félek nem fog tetszeni az, amit írok, de jó, ha tudod a jószándék vezérel.
A "volt és újabb sor végén volt" nagyon csúnya rím, mivel ugyanazt a szót ismétled. A rag rímeket: féltették, értették stb. ez mind múlt-idő és nem használatos rím, mivel nem szép, nincs hangzása.
Azt írod, hogy a főszereplő már meghalt, mégis keresi a túlpartot...akkor most haldoklik, meghalt, szellem vagy micsoda? Olyan szó nem létezik, hogy "megunott" az megunt, még akkor is, ha az előbbi a rímben megjelenik.
Ha nagyon érzékletes és költői akarsz lenni, akkor ne legyél ennyire egyszerű a temetővel meg a társaival, sokkal szebb egy vers vagy szöveg, ha nem mondott ki, de mindenki érzi mire gondolsz. Nem véletlen, hogy a jajj, de szeretlek típusú nóták hamar elsenyvednek.

Jó munkát hozzá!