A múltkori bejegyzésemben arról írtam, hogy egy új élet kezdődött számomra, azzal, hogy Isten kegyelméből házasságot köthettem.

Nos, ahogy a cím sugalja, az élet így is megy tovább. Bár gyönyörű volt az esküvő, csodálatos volt a nászút, de bizony vissza kellett zökkenni most már kettőnknek az életbe, abba a bizonyos nagybetűs életbe. Vica költözködése szépen, folyamatosan zajlik. Úgy döntöttünk, hogy az ő mosógépe kerül ide, az én gorenyémet pedig eladjuk, mert két emberre kicsi. Vica mosógépe viszont tökéletes lesz kettőnk számára. A költözködésnek még sok aspektusa van, ezzel nem úntatnék senkit, inkább azokkal a dolgokkal foglalkoznék, amelyek mostanság történtek. Megjártam Kecskemétet, hogy az ottani gyülekezetben szolgáljak. Mit mondjak: életem egyik legáldottabb szolgálata volt. Ha isten megsegít, akkor szeptember végén ismét elmehetünk oda.

A munkahelyen is zajlik minden a maga rendjében, avval a kis módosítással, hogy olyan munka is van, amely megköveteli, hogy délutános műszakban is dolgozzunk. Egyik héten délelőtt dolgozunk, azaz: kilenctől ötig, a másik héten viszont déltől este félnyolcig. Pénteken nincs délutáni műszak, hanem kilenctől dolgozunk ötig. Ez a váltott műszak kissé szokatlan, főleg Vicának, aki nem örül annak, hogy vannak hetek, amikor csak este lát. Én sem örvendek ennek, de hát ez van, ahogy mondani szokták. Április óta új internetem is van, amely igen gyors, 10 megabites sebességű kábelnet. Amint már írtam, decemberben rakattam össze egy új gépet. A gép maga tökéletes is, csupán egy aprócska gond volt vele, ami meglehetősen zavart, hogy a gyors gép és a most már gyors netkapcsolat ellenére igen lassan jöttek be az oldalak. A gépen eddig egy extended xp volt fent, és emiatt a lassú internetezés miatt nem voltam ezzel az összetákolt rendszerrel elégedett. Sokat töprengtem, hogy mitévő legyek, húztamés halasztottam a rendszertelepítést, noha egyre világosabbá vált, hogy ahhoz, hogy gyors netemet ténylegesen ki tudjam használni, ezt nem lehet kikerülni. Az élet azonban nagy rendező. Szombat este az xp-nél beállt a kék halál. Vasárnap reggel betudtam ugyan kapcsolni a gépet, de Vicával úgy határoztunk, hogy most már tényleg kikerülhetetlen a telepítés, hogy ne legyen komolyabb baj a számítógépen tárolt adatokkal. Az is gondolkodás tárgya volt, hogy ha már új telepítés, akkor mi. Xp vagy vista. Van nekem elfekvőben egy xp, amit meg is találtam, még kulcs is van hozzá. Elméletileg tehát úgy fogtunk neki a telepítésnek, hogy akkor xp. A vistáról inkább mindenki lebeszélni akart, mivel sokan félnek ettől a rendszertől, és rossznak tartják. Én is inkább rosszat hallottam róla, így tapasztalatok nélkül fújtam erre a rendszerre, hogy mennyire rossz. Mivel azonban a kilences jaws már támogatja ezt a rendszert, ezért voltak olyanok is, akik viszont éppen hogy buzdítottak arra, hogy próbáljam ki ezt az oprendszert, tekintettel arra, hogy elég erős gépem van, amely biztosan tudná működtetni ezt a nagy volumenű csodabogarat.

Nos, elő is vettem a régi xp-t, de amikor beraktam közölte, hogy nem hajlandó települni, mivel a gépemen egy újabb változat van. A telepítő tehát felszólított arra, hogy cd-ről indítsam újra a gépet. Ezt megtévén azonban ismételten a kék halál jött be. Így tehát kizárásos alapon nem maradt más lehetőségem, mint avista, amit időközben sikerült szereznem. Bevallom őszintén én is féltem, mivel a driver cd-k ugyan megvoltak egy helyen, de tartottam attól, hogy az illesztőprogramokat nem lesz könnyű feltelepíteni. Vica nagy segítségem volt végig a telepítésben. Ő volt a szem, én meg az agy. Én mondtam, hogy mire kattintson, így problémamentesen felment a rendszer, sokkal gördülékenyebben, mint ahogy azt reméltük. A driverek is felmentek a cdk-ről, és végül a jaws is. És ami a legfontosabb, tényleg gyors lett a net, még az olyan oldalak is, mint az iwiw, néhány másodperc alatt bejön. Egy informatikus ismerősöm msnn és mobilon nagyon jó tanácsokat adott, úgyhogy tényleg hamar végeztünk. Az, hogy Vicával együtt telepítettünk azért is jó, mivel ebben sem függünk most már senkitől. Azt és úgy rakok fel, ahogy jól esik a gépre. Hogy milyen a vista?Szokni kell, de nem olyan rossz, mint ahogy azt mondják. A jaws is szépen beszél vele, és vannak kifejezetten jó megoldások. Ilyen például az, hogy minden aktuálisan futóprogram hangerejét külön lehet szabályozni. Úgyhogy, nem olyan félelmetes ez a vista, lehet azért vakon használni, ha erősebb gépe van az emberfiának.

Ami még érdekes mostanában, megint fogorvoshoz járok Pestimrére, mert egy fogamról letörött a csap, amit pótlásként évekkel ezelőtt felhelyezett a fogorvosom. A dolog érdekessége az, hogy jó pár kereszteződéssel arréb költözött a fogorvosom, mert épült egy új sztk. Nem volt nehéz elsőre megtalálni az utat, de hétfőn, amikor már másodszor mentünk, Ike fantasztikus biztonsággal vitt be a cseppet sem könnyű parkolón keresztül az épületbe. Hihetetlenül büszke voltam rá. Ami még érdekes az új sztk-ban, az, hogy a lift gombjai meg vannak braillesítve, így vakon is gond nélkül lehet kezelni.

Ha már Ike-ról beszélünk, volt ma még egyextra húzása. ha itt a nyár, akkor menetrendszerűen van valami újítás a 24-es villamos vonalán. Most is így van, egy hónapig nem jár a villamos, helyette pótlóval kell menni. Egyes villamossal is megközelíthető a munkahely, de ma valahogy nem volt kedvem villamossal menni. A Nagyváradtéren a villamoshoz vezető feljáróhoz képest balra egy lukkal kell felmenni a pótlóhoz. Ike ma csodálatosan bizonyságot tett arról, hogy hogyan tudja felmérni a helyzetet magabiztosan. meg sem kísérelt a jól megszokott feljáróhoz vinni, mivel az le van szalaggal zárva, hanem vitt egyenesen ahhoz a lépcsőhöz, ami a pótlóhoz vezet. Nagyon nagyon megdicsértem. megint csak bizonyságot nyerhettem arról, hogy csakis kutyával kell nekem közlekedni. Büszke vagyok a kis srácra, hogy még majdnem tizenegyévesen is ilyen jó passzban van! Remélem, Isten még megtartja mellettem, bár az is tény, hogy hálát adok minden egyes napért, amit egészségben mellettem tölthet az öreg fiú.

Az élet tehát, még házason is megy tovább. És ahogy eddig is, most is leteszem abba a kézbe amelyet érettünk átszegeztek. leteszem immár a mi közös életünket, hogy Vicával együtt léphessünk majd be abba a dicső honba, amelyet ő készített nekünk az ő ígérete szerint.