2009.04.22.
orschie
A múltkorában egy érdekes rendezvényen jártam, amiről készítettem egy cikket, alább olvasható:
Az európai parlamenti választások előtt a FIDESZ-KDNP „Magyarország többre képes” címmel programalkotó vitasorozatot szervezett, melynek hat alkalmából egy az esélyegyenlőség kérdéseivel foglalkozott, kiemelten a fogyatékosságügy területére koncentrálva. A Képviselői Irodaházban április 10-én megtartott rendezvényen a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ konvenció értelmezési keretét alapul véve az öt nagy fogyatékossági csoport országos ernyőszervezetei mellett képviseltették magukat a pszichiátriai betegek és a szervátültetettek is.
A fórumnak kiemelt jelentőséget adott, hogy a FIDESZ-KDNP európai parlamenti választási listáján a 12. helyen indul Dr. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke. A rendezvény valamennyi felszólalója örömét és reményét fejezte ki, hogy azzal, hogy az Európai Parlamentben egy fogyatékos képviselő is helyet kap, a döntéshozatalba való bekapcsolódásra nem csak kívülállóként kapnak lehetőséget a fogyatékos emberek. További aktualitás, hogy az elmúlt héten fogadta el az Európai Parlament az esélyegyenlőségről szóló egységes direktívát, ami a fogyatékos emberek mellett sok más csoport érdekeit is hivatott védeni, így pl. az eltérő szexuális orientációjúakat, vagy az egyes vallási csoportokat is nevesíti. Gyürk András, a FIDESZ-KDNP Európai Parlamenti képviselője elmondta, hogy az ő céljuk egy önálló, csak a fogyatékos emberek jogait biztosító szabályozás kialakítása. Szerinte a fogyatékose mberekkel való foglalkozás nem segítségnyújtás, hanem befektetés, hiszen az elöregedő társadalomban a fogyatékos munkaerőre is nagy szükség van.
Bár az esélyegyenlőség és a fogyatékosságügy intézkedései jórészt tagállami szinten szabályozottak – mondta el nyitóbeszédében Szájer József, a néppárti frakció alelnöke -, mégis vitathatatlan, hogy szükség van egységes európai alapelvekre, iránymutatásokra. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum most azért lobbizik, hogy az EU-ban élő mintegy 50 millió fogyatékos ember számára egy önálló direktíva garantálja az esélyegyenlőséget. A rendezvényen ennek a 10 pontból álló kiáltványnak az aláírására is sor került az Európai Parlamenti képviselők részéről.
Dr. Kósa Ádám vitaindító beszédében elmondta, azzal, hogy a Parlamentben fogyatékos képviselőként jelenhet meg, elősegítheti, hogy a politikai élet területén is megindulhasson a szemléletformálás. Pár pontban sorolta fel, mely területeken is vannak még nagy feladataink, így kiemelten a fogyatékos emberek foglalkoztatottságának javítása, az akadálymentesítés felgyorsítása és határidőre történő megvalósítása, valamint az a fajta szemléletváltás is elengedhetetlen, hogy a döntéshozók ne csupán gyógyászati segédeszközökben gondolkodjanak, hanem az önállóságot, az életvitel megkönnyítését biztosító egyéb eszközök beszerzését is támogassák. Minden államtól meg kell követelni az ENSZ egyezmény egységes végrehajtását, így pl. a fogyatékosság új definícióját kell alkalmazni, ami a hazai fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvénybe financiális okok miatt nem kerülhetett bele. Szerinte a fogyatékosügy nem jobb- vagy baloldali kérdés, ám hazánkban ezt jelenleg csak egy párt képes fölvállalni.
A fórumon felszólaltak a hazai fogyatékosügyi ernyőszervezetek vezetői is, akik felhívták a figyelmet az általuk képviselt csoportok speciális igényeire, problémáira. Dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ főtitkára azt javasolta, hogy az EU egy minimum szintet határozzon meg az egyes esélyegyenlőségi területeken, pl. akadálymentesítés, amiket valamennyi tagállamnak kötelező betartani, ha pedig ennél magasabb szinten fordítanak pénzt és energiát ezen igények kielégítésére, akkor már a nemzeti szintű szabályozást kell alkalmazni. Dr. Szőke László, az MVGYOSZ elnöke a szervezet feladatait és tevékenységeit mutatta be. Az MVGYOSZ az ország egyik legrégebbi civil szervezeteként kiemelten fontosnak tekinti a látássérült emberek oktatásának és foglalkoztatásának biztosítását, melyek elválaszthatatlanok egymástól. A munka nem csupán jövedelemszerző tevékenység, hanem az önbizalom fejlesztésére, a teljes életre ad lehetőséget a fogyatékos embereknek. Beszédében hangsúlyozta a védett szakmák rendszerének visszaállításának fontosságát, valamint az egységes európai fogyatékosügyi kártya bevezetésének sürgősségét. Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ főtitkára az értelmi fogyatékos embereknek a választási rendszerből való kizárásáról beszélt, holott nekik is van véleményük a világról, amit szeretnének kifejezni. Problémaként vetette fel a nagy intézetek kitagolásának, vagyis kislétszámú, családias lakóotthonokká történő átalakításának lassú előrehaladását, valamint a gondnokság intézményének elavultságát, aminek következtében hazánkban az értelmi fogyatékos emberek jó része saját jogán nem végezhet munkát. Tapolczai Gergely, a SINOSZ ügyvezető igazgatója szerint azzal, hogy az Európai Parlamentben egy magyar siket képviselő is lesz, a döntéshozatal és az információk sokkal emberközelibbé, kézzel foghatóbbá válnak mindannyiunk számára.
Szilvási Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy sok olyan dokumentum foglalkozik az autizmussal élő személyekkel, amik Európában már elfogadottak, ám nálunk még alig ismertek, ilyen pl. az Autizmussal élők jogi kartája. Elsősorban az autista személyek számára szolgáltató szervezetekről beszélt, akiknek rengeteg pályázati lehetőség áll rendelkezésükre a szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére, új szolgáltatások beindítására, ám szinte egyáltalán nincs támogatás azok tartós fenntartására, így ez mindenkinek saját kreativitására van bízva. Fontosnak tartja, hogy a fogyatékos személyek családtagjai is részesülhessenek a munkaerő-piacra visszasegítő programokban, 10-20 év 24 órás ápolás-gondozás után ugyanis ez egyáltalán nem megy könnyen. Szerinte a társadalmat is akadálymentessé kell tenni, szükséges egy jó fogyatékosságkép kialakítása, hogy pl. pár év múlva az autista embereket egy autista személy, ne egy szülő képviselhesse.
Székely György, a Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a szervátültetetteket, mint egy alig 70, Magyarországon mindössze 30 éve létező csoportot mutatta be, akiknek létét az orvostudomány fejlődése eredményezte, így egyáltalán nem tekinthetők klasszikus fogyatékossági csoportnak, ez is lehet az oka, hogy problémáik, nehézségeik a többségi társadalom számára kevéssé ismertek.
Dr. Rubovszki László, az Értelmi Sérült Embereket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Szövetségének ügyvezető igazgatója elsősorban a társadalmi szemlélet formálásáról szólt, ami hazánkban még mindig problematikus. Nálunk még mindig előfordulhat, hogy az ép gyerekek szülei sikerrel lobbiznak azért, hogy a fogyatékos gyermek kerüljön ki az integráló iskolából, de egy lakóközösség is nyugodtan összefoghat annak érdekében, hogy a közelükben ne létesülhessen lakóotthon értelmi fogyatékos fiatalok számára. Előadásában egy ó gyakorlatot ismertetett: 6 éve olyan vándorkiállításokat rendeznek, melyeken fogyatékos emberek által készített piacképes használati- és dísztárgyakat mutatnak be a nagyközönségnek. A kiállítás megszervezésének komoly feltételei vannak: a termékeket exklúzív helyszíneken állítják ki, a helyi sajtó előre hírt ad az eseményről, a rendezvényt a polgármester nyitja meg, de ami a legfontosabb, hogy nem a szánalomra építenek a programmal. Eddig kb. 30 városban járt a kiállítás, azon a két alkalmon pedig, mikor árusították a termékeket, komoly áruhiánnyal küzdöttek, pedig azt sosem reklámozták, hogy kik készítik a termékeket.
Gombos Gábor, a Központ a Mentális Sérültekért Alapítvány érdekvédelmi munkatársa a pszichiátriai betegekről beszélt, akik jelenleg csupán az egészségügy területén vannak jelen, a számukra juttatott egyetlen támogatás pedig a gyógyszerellátás. Fogyatékosként viszont számos olyan szolgáltatásra válnának jogosulttá, amik javítják mentális állapotukat, így pedig kevesebb gyógyszerre lenne szükségük. Számukra is hasznos lehet egy személyi segítő jelenléte, aki pl. jelzi nekik az idő múlását, stb.
A konferencia zárásaként Dr. Kósa Ádám elmondta, hogy jelenleg nem beszélhetünk eredményekről, egyelőre a munka kezdetén állunk. A fogyatékosság területén lehetőségünk van arra, hogy az orvosi és szociális megközelítéseket túllépve végre emberi jogi szemszögből tekintsünk a problémára és így keressük közösen a megoldásokat. Mert Magyarország többre képes, az esélyegyenlőség terén is.