Ma választ többek között Magyarország is Európai Parlamenti képviselőket. A több millió választásra jogosult magyar állampolgár közül több százezer fogyatékos ember valamilyen szempontból akadályozott választójogának gyakorlásában, ezt állapította meg Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a fogyatékos emberek jogainak érvényesítését vizsgáló "Méltóképpen másképp" projekt keretében lefolytatott vizsgálatában. Jelentése szerint a fogyatékos emberek ez irányú jogainak sérülése egyaránt kiterjed a választási anyagok érthetőségére és hozzáférhetőségére, a szavazóhelyiségek megközelíthetőségére és használhatóságára, illetve a választásra jogosultak körének korlátozására. Pedig talán még soha nem volt a fogyatékos választópolgárok számára ennyire fontos egy képviselőválasztás, hiszen a jelöltek között egy siket képviselőjelölt, Dr. Kósa Ádám is várja szavazataikat.

Az ombudsman jelentésének értelmében azon túl, hogy akadálymentessé, vagyis mindenki számára bejárhatóvá és használhatóvá kell tenni a szavazóhelyiségeket, a látássérült személyeknek elérhetővé kéne tenni a szavazással kapcsolatos információs anyagokat, de akár magukat a szavazólapokat is Braille írásban és nagyított nyomtatásban, a siketek és nagyothallók számára feliratozással vagy jeltolmácsolással kellene ellátni a kampányfilmeket és választási műsorokat, az értelmi fogyatékos emberek számára pedig könnyen érthető információs anyagokat lenne szükséges biztosítani. A választópolgárok körét szűkíti le az az alkotmányos rendelkezés, miszerint a gondnokság alatt lévő és a fogvatartott személyek automatikusan elvesztik választójogukat, ami pedig ellentétben áll a magyar országgyűlés által is elfogadott és jogszabályba foglalt, a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel.

A fogyatékos emberek szavazati jogának gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket is tartalmaz a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény. Eszerint, bizonyos kivételektől eltekintve, szavazni kizárólag személyesen, csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A mozgásukban korlátozott személyek kérhetnek mozgóurnás szavazást, ebben az esetben saját lakásukban adhatják le voksukat. A szavazás ezen módjának igénylését a választópolgárnak írásban kell jeleznie a helyi választási iroda vezetőjénél, illetve a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál. A mozgóurnával a választási bizottság két tagja keresi fel az igénylőt. Mozgóurnás szavazást azonban nem csak a ténylegesen mozgássérült személyek igényelhetnek, hanem a tartósan beteg vagy a látássérült polgárok is. Az ombudsman azonban felhívja a figyelmet, hogy a szavazás ezen módja a fogyatékos emberek számára gyakran nem szabad döntés, hanem kényszer.

A látássérült személyek a szavazás során jelenleg minden körülmények közt segítségre szorulnak, hiszen problémát jelenthet számukra a névjegyzék aláírása, a szavazólap tartalmának megismerése és az általuk választott jelölt vagy párt bejelölése is. Abban az esetben, ha nem képesek saját nevük leírására, a névjegyzéket helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja írhatja alá az aláírás képtelenségének feltüntetésével. A szavazásban a látássérült választópolgár más választásra jogosult személy segítségét kérheti, ennek hiányában pedig a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen köteles neki segítséget nyújtani, ami magában foglalja a szavazólap tartalmának ismertetését és a fogyatékos választópolgár által bejelölni kívánt jelölt vagy párt megjelölését. A gyakorlatban a látássérült személyek általában családtagjaik, hozzátartozóik kíséretében mennek el szavazni, és kevesen tudják, hogy a szavazatszámláló bizottságtól is kaphatnak segítséget.

Dr. Simon Gergely, látássérült jogász szerint a vak emberek szavazása során óhatatlanul sérül a választás jogának általánossága, hiszen egyáltalán nem garantált, hogy egy frissen megvakult idős ember meg tudja oldani a szavazóhelyiségbe való eljutást vagy a mozgóurnás szavazás igénylését, bár egyébként cselekvőképes és büntetlen előéletű. De ha el is jut szavazni, abban az esetben is sérül a szavazás közvetlensége és titkossága, hiszen beiktatódik egy közvetítő személy, aki kitölti a szavazólapot a látássérült ember utasításai alapján, ő tehát már tudja, a vak személy kire szavazott. Szerinte az ideális megoldás, ami egyébként sok más esetben is megkönnyítené a látássérült személyek joggyakorlását, ha a vakok elektronikus aláírást kapnának, amit az állam is támogathatna. Ezzel egy felhasználónév és jelszó segítségével bárki elektronikus úton, otthonról, kényelmesen, és ami nagyon fontos, a modern informatikai segédeszközök támogatásával önállóan, titkosan leadhatná szavazatát. A rendszer lényegében készen áll, Ügyfélkapunak hívják, csak a szavazáshoz megfelelő weboldal létrehozására lenne szükség. Svájcban egyébként már létezik az elektronikus szavazás, és Magyarországon is vannak olyan rendszerek, ahol már régóta működik és elfogadott az elektronikus forma, pl. az adóbevallások elkészítése. Emellett az internetet használni nem tudó látássérült emberek számára még mindig lehetne Braille és nagyított szavazólapot készíteni, a Braille esetében pedig letépve az adott jelölt nevét, a látássérült választópolgár csak azt tenné a borítékba, a többit pedig eldobná.

Hasonló képpen a fogyatékosságukból adódó, ám teljesen más jellegű probléma az értelmi sérült emberek választójogának gyakorlása. Ahogy azt már fent említettem, az alkotmány szerint a gondnokság alá helyezett állampolgárok nem szavazhatnak, márpedig az értelmi fogyatékos emberek többségénél ez a helyzet áll fenn. Ez a kérdés sokak számára abszurdnak tűnhet, hiszen az értelmi fogyatékos ember problémája éppen a bonyolult dolgok megértésének nehézsége vagy képtelensége, márpedig egy politikai döntés egyáltalán nem könnyen érthető. Ugyanakkor az értelmi fogyatékos emberek választójogának gyakorlása mellett érvelők szerint sok más állampolgár sem ismeri ki magát a politika terepén, és reklámok, egyszerű ígéretek befolyása alatt szavaz, tehát nem látják okát annak, hogy miért pont az értelmi fogyatékosként kategorizált emberek ne élhetnének ezzel a joggal. A Down Alapítvány "Mi opinion my vote" (Az én véleményem az én szavazatom) című, az Európai Bizottság által támogatott, nemzetközi partnerségben megvalósuló projektjének célja éppen az, hogy segítséget nyújtson értelmi fogyatékos polgártársainknak politikai jogaik eléréséhez és gyakorlásához, hogy aktív, a közügyekben résztvevő állampolgároká válhassanak. A projekt honlapján elérhető a pártok programjainak könnyen érthető változata, illetve készül egy oktatási program is az értelmi fogyatékos személyek állampolgári és politikai ismereteinek bővítésére. A projektről további részletek olvashatók a www.myopinionmyvote.eu honlapon.

Vizsgálatának eredményeként Dr. Szabó Máté ombudsman megállapította, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges az alkotmány módosítása, illetve a választással kapcsolatos jogszabályok megváltoztatása is kívánatos annak érdekében, hogy a mozgás-, hallás- és látássérült személyek választójoga a jövőben maradéktalanul érvényesülhessen.