Kedves olvasó!!
Ha jól emlékszem, legutolsó bejegyzésemet augusztusban követtem el.
Nem szeretnék túl sokat időzni az azóta eltelt események taglalásával, elég legyen annyi, hogy alapvetően minden rendben van. Munkahely, szolgálat, minden halad a maga útján.
Ami miat most gép elé ültem, az egy cikk, amit mostanában olvastam.
ma egyre többet hallani a gémódosított növényekről. Sok kérdés merül fel ezekkel kapcsolatban, sokan támogatják, de talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy még többen ellenzik ezeknek a fogyasztását.
Mivel nem hosszú a cikk, ezért teljes terjedelmében közre adnám, talán segít abban, hogy egy kicsit tisztában lássunk ezekkel a növényekkel kapcsolatban.

Érdekesség egy újságcikk révén:
„Odafigyelek, hogy milyen összetételű és minőségű élelmiszereket vásárolok. A „hagyományos” helyett a bioélelmiszereket választom, így próbálok egészséges étrendet kialakítani. Egyre többször lehet hallani a növények génmódosításáról vagy a biodinamikus gazdálkodásról. Milyen eljárások ezek?”
A szakértő Csécs Mónika kertészmérnök válaszol:
„A genetikailag módosított szervezet (GMO), amelyben egyik faj átörökítő állományába - a sejtmagon belül - másik faj génjeit ültetik be. A felfedezessél egy csapásra akarnak megoldani növényvédelmi és nemesítési problémákat. A Skót Tudományos Akadémia tudósai kísérletképpen génmódosított táplálékkal etettek patkányokat, ami döbbenetes eredményt hozott, ugyanis az állatok a harmadik generációtól megbetegedtek, bélrendszerük elkorcsosult, a szaporodásbiológia leállt, a patkányokban kialakult a rákbetegség. Növényvédelmi alkalmazása például a kukoricamoly elleni védekezés, amit úgy oldottak meg, hogy a kukoricába beültették a toxint termelő Bacillus thuringiensis baktérium génjeit, ami elterjed a növény egész testében, így ha a kukoricát megrágja a moly, akkor elpusztul, (sőt!) a hasznos szervezeteket is elpusztítja. A génbeültetéssel körülbelül háromezerszer annyi méreg kerül a talajba a gyökérszőrökön és a tarlómaradványon keresztül, mint ha növényvédő szerrel permetezték volna a táblát a kártevő ellen. A talajba juttatott „méreg” pedig szennyezi a környezetet, bekerül az élővizekbe is, és tekintet nélkül minden élőlényt károsít.
Ma Magyarországon nem szabad génkezelt növényeket vetni, sőt, alulról szerveződő kezdeményezések hatására olyan „steril régiókat” (például Pannon Ökorégió) is létrehoztak, ahol mindenkor tilos génkezelt növényt termesztésbe vonni.
Létezik gyógyító mezőgazdálkodás, a biodinamikus gazdálkodás, ami nyolcvanéves múltra tekint vissza, nemzetközileg a DEMETER védjegyet viseli, és az egész világon alkalmazzák. A biodinamikusan gazdálkodók a természet törvényeinek tiszteletben tartásával és finom, éltető, gyógyító eljárásokkal próbálnak gazdálkodni a termőterületükön. A táj adottságait figyelembe veszik a gazdaság kialakításánál, így a fajtaválasztásnál is a tájnak megfelelő és az ott bevált helyi fajtákkal dolgoznak. A gazdaságban a talaj, a növény, az állat, az ember egymáshoz szervesen kapcsolódva egymást szolgálja. A talaj termékenységét biodinamikus preparátumokkal oltott trágyával és komposzttal fokozzák, így élénkül a talajélet, az egészséges talajban egészséges növény fejlődik. Természetesen mindenki szabadon eldöntheti, hogy mit vásárol, és ezáltal melyik gazdálkodást támogatja.”