Indítsunk tesztlabort!
2011.03.04. 
bcs
Ha egy termék vásárlására készülök, legyen az tűzhely, síléc, mp3 lejátszó, vagy akármi, előtte lefutok néhány kört a weben és a nagyobb áruházakban, szakkereskedésekben.
Írásomban, azon túl, hogy ezen az öt stáción végigcipelem az egerem, megvizsgálom: a látós megközelítéstől miben tér el a vakos, ill., a post betetőzéseként, megmondom, hogy mit csináljunk, ha kedves az életünk, és nem akarunk használhatatlan terméket betárazni. Megmondom bizony, mit csináljunk, hogy végre vakon is találjunk magunknak, a sok kezelhetetlen termék között mechanikusan vezérelhető mp3 lejátszót, mikrót, vagy hangvezérléses cséplőgépet, megfizethető árú robotporszívót, stb.
A tudatos vásárlás öt állomása
1. stáció: Ha nincs határozott elképzelésem a termék típusáról, vagy még csak a márkát sikerült becéloznom, első utam a google-hoz vezet.
Rékeresek a termékcsoportra, és kb. az első 20 találat alapján véleményt alkotok, ill. hagyom, hogy mások véleménye, az árak, a termékek méltatása hasson rám.
Ez a fázis, a teljes befogadás állapota.
2. stáció: Kezdek tisztában lenni a termékcsoporton belüli hierarchiával. Most már tudom, hogy a vezető márkáknak is vannak basic és prémium termékei, illetve, hogy az árakban kb. +/- 20%-os szóródás van.
Nálam ez a fázis, az óvatos elköteleződés fázisa.
3. stáció: Már konkrét típust keresek és meózok. Célzott keresésem fő színtere az arukereso.hu és hasonszőrű társainak webldala. Itt kiválasztom a számomra leginkább megfelelő típust, ill. a legjobb áron dolgozó boltot, majd mégegyszer átfutom a specifikációkat, esetleg elbumlizok egy áruházba, ha tartanak belőle készleten, megkukkantom, megnyomorgatom, és leteszem a voksom.
Ez a fázis, a biztos elköteleződés fázisa.
Már a nirvánában vagyok, lótuszülésbe húzom lábaimat a főnöki bőrfotelon, és üdvözült mosollyal tekintek a fogyasztói társadalomra:
This is my way, ez az én termékem.
This is my way, ez a legjobb ár.
This my way, elhiszem, hogy jó a világ, hogy a termék, bár lehet, hogy soha nem volt a kezem ügyében, az, aminek modják, és olyan jó, hogy megáll a levegőben, ha felém dobják.
4. stáció: Az "eljövetel" fázisa.
Várjuk, hogy átvehessük a termékünket a márkaboltban, vagy otthonunkban, futár általi szállításból kifolyólagosan.
5. stáció: A beteljesülés fázisa, amikor kibomlik a féltve, nagy gonddal, körültekintéssel és odaadással nevelgetett álomvirágunk minden szirma.
Látjuk már, hogy fekete é, vagy fehér a virága, hervatag, vagy hál' isten, üde, életteli.
Működig, vagy akad. Karcos, vagy vadiúj. Rohadt drága volt, vagy rohadtul megérte.
Nyertünk, vagy vesztettünk vele.
Merre indulsz el, ha nem látsz (jól)?
1. kör: Első utad szintén a google-hoz vezet. Ez is mutatja, hogy te sem vagy más, te is más vagy.
Sőt, lehet, hogy már az első körben lecsekkolod az összes termékfigyelő weboldalt, amit visz a Jaws.
Ez a fázis, a teljes elbizonytalanodás állapota. Nincsenek benned ugyanis azok a hívóképek, amik látós emléktáramban egy termékről a jó márka/jó dizájn érzését sugallják, illetve nincs rád hatással a termék külső megjelenése, színe, formája. Nem vagy elfogult! Nem vagy könnyű eset. Utálnak a marketingesek.
2. kör: Rendezgetni kezded az adathalmazokat idegpályáid salgó polcain, miközben gőzerővel keresel embereket közeli-távoli környezetedben, akik birtokolják azt az eszközt/márkát, amit kinéztél magadnak. Ha nem találsz ilyet, keresel a webes fórumokon.
Ez a fázis, a hit megerősödésének fázisa.
3. kör: Már konkrét típust keresel, amit ajánlott ez meg az.
Célzott keresésed fő színtere a világháló. Itt kiválasztod a számodra leginkább megfelelő típust, ill. a legjobb áron dolgozó boltot, majd mégegyszer átfutod a specifikációkat, és leteszed a voksod.
Ez a fázis, a letette a voksot helyettem más fázisa.
Így nem kerülhetsz a nirvánába. Zavart mosollyal tekintesz a fogyasztói társadalomra:
This is my way, ez az én termékem?
This is my way, elhiszem, hogy nekem is jó lesz az, ami neked, nektek bevált, hogy a termék, bár meglehet, soha nem volt a kezem ügyében, az, aminek modják, és olyan jó, hogy megáll a levegőben, ha felém dobják?
Ez a fázis lehetne akár a hazárdőr bevásárlás fázisa is.
Ne is menjünk innen tovább! Nézzük meg, hogy mi maradt ki bevásárlási receptúránkból, mitől lett ehetetlen a főztünk?
Hát attól, hogy nem vettük komolyan magunkat: a tudatos látássérült vásárló soha nem spórolhatja le a termék kipróbálását a tennivalók listájáról.
Igenis kézbe kell fogni a választott terméket. Akár a boltban, bemutatóteremben, akár a barátunk lakásán.
Ha notebookot veszek, ha locsolótömlő kocsit, ha vérnyomásmérőt, meg kell, hogy bizonyosodjak felőle, van-e olyan szerencsém, hogy jól tudom használni vakon is.
És itt jön a legnehezebben orvosolható probléma. Nem lehet mindent kipróbálni. Nem férünk hozzá minden árucikkhez.
Egyre inkább divat a kiskereskedelemben, hogy csak virtuálisan tartják a termékeket, a raktárkészlet az előző napi rendelésből áll.
Mit csináljunk akkor?
Hát ez az!
Tesztlabort a népnek
Alapítsunk tesztlabort!
Vegyük fel a kapcsolatot a gyártókkal, nagyobb nagykerekkel-kiskerekkel, és termékcsoportonként végezzünk több szempontú tesztelést a készülékeken.
Hívjunk be termékeket, vagy mi magunk menjünk ki a bemutatótermekbe, és segítsünk egymáson azzal, hogy hozzértő módon, véleményt alkotunk a vakon is használható termékek piacáról.
Legyen ez a portál, és a Látó-tér Aalpítvány, mint jogi személy, ennek a kezdeményezésnek az istápolója, és legyetek Ti - ha arra alkalmasnak érzitek magatokat - a tesztelők!
Várjuk hát, önkéntesek jelentkezését a tesztlabor működtetéséhez. Elsősorban a fővárosban is megforduló vak, aliglátó, gyengénlátó emberekre számítunk, és azok jelentkezését is várjuk, akik termékeket tudnak részünkre biztosítani, kapcsolatuk van nagykerekkel, gyártókkal, üzletekkel.
(De nehogy már csak én jelentkezzek.)
Hozzászólások
Szia Bcs! Igaz ez már egy régebbi bejegyzésed, de mivel most van kicsit több időm így most olvasgatok régebbi bejegyzéseket is. Nekem is nagyon tetszik ez a tesztlaboros dolog, mivel pont most én is kaptam egy mp4 lejátszót, nem tudom miért, pedig az mp3 is tökre megfelelt volna. Dehát ez ajándék lett volna, és hát szüleim sokszor elfelejtik, hogy nekem tök mindegy, hogy hogyan néz ki, s inkább könnyen kezelhető legyen. Szóval most is elvileg egy ful rózsaszitn kaptam, de annyira nehéz használni, hogy tesóm fél napig tanította, de még most se nagyon tudom kezelni, és még a programja is a gépen nagyon kezelhetetlen. Én is úgy vagyok, mint Bejbe, hogy inkább netről rendelgetek, és akk tudok írni nekik emailt, ha valami gondom van vagy lenne. Ezzel a mostani helyzettek meg
Helló!
Jelentkezem tesztelésre!
Boltban akár lehet, akár nem, ha tetszik az eladónak, ha nem, mindig mindent ki szoktam próbálni.
Ha elszánom magam egy termék vásárlására, de nem akarják megengedni hogy kipróbáljam, meg szoktam kérdezni hogy tényleg el akarják adni vagy azt várják hogy itt porosodjon? Ennek hatására általában meg szokták mutatni az adott terméket. Ha meg mégsem, akkor inkább hagyom, aztán lehet hogy a nyakukon marad. Nekik sem céljuk ott őrizgetni, így rendszerint igyekeznek eladni amit lehet.
Hello!
Egy kései hozzászóló!:)
Frankó ez a bejegyzés, a tesztlabort abszolút támogatom!
Pár szóban, én mindig webáruházból rendelek, tök kuksiként.
És hogy miért?
Nem tartom kielégítőbbnek, teljeskörűbbnek a személyes vásárlást, a "hol egy eladó, aki most ebben segíthetne" tipusú időpocsékolást...
De megjön a fiatal eladó, elmond nekem mindent, vegyünk példaképpen egy kifejezetten elektronikai cikkek eladására specializálódott üzletet.
Kipróbálni nem tudom, mert arra nincs kapacitás, nincs mintadarab, ha már kibontottuk az se jó, ha ki se bontottuk, az meg nekem nem jó, túl sok infót ugyan ő sem tudott elmondani, de jó, szimpi, be a kosárba, hazaviszem, hátha, aztán félrerakhatom, mert, mondjuk legyen mp3 lejátszó, speckó programot kellene ahhoz a gépre telepíteni, hogy működjön, a leírás nem tud, csak japánul, meg még érintőpanelje is van, tehát a helyzet reménytelen...
A webáruházaknál azt tapasztalom, hogy részletesen le van írva minden, a mérettől elkezdve a kritikákon át, az elismerő szavakig.
Ha nem bejön, tudok írni levelet az üzlet működtetőjének és ajánl másikat vagy megegyezünk, hogy nincs olyan, amire nekem lenne szükségem és visszatérítik a pénzemet is...
Nem mellesleg, a kiszállítás nagyon sok helyen ingyenes vagy abszolút megfizethető!!!
Nálunk itthon egyébként minden nyomógombos, ezeket, mikró, mosógép, szárítógép, mosogatógép, kivétel nélkül megtanultam, legugolunk elé az anyuval vagy a barátnőmmel és szépen megtanuljuk, hogy melyik gomb, mire való.
Szárítógép egy érdekes történet volt, mert anyu azt mondta, nélkülem nem megy el megvenni, nehogy a számomra kezelhetetlent válasszon, mondtam, de, elmész és megveszed, se időm, se kedvem foglalkozni vele, mégcsak nem is az én ötletem volt, elment, hívott telefonon, hogy milyeneket lát, elmondta a kishölgynek, hogy a lánya nem lát és ő is szeretné, ha kezelhető lenne, majd sikeresen választott egy tök kuksin is nagyon-nagyon jól kezelhetőt.
A tesztlabort abszolút támogatom!!!
Sziasztok!
Én is jelenrtkezem tesztelésre. Most újítjuk fel a házunk, és én is megjártam, majdnem. Kitaláltam, hogy én kerámialapos beépíthető tűzhelyet szeretnék, és megrendeltem hozzá a konyhabútort, mi több, leszedettem a gázcsövet a falról, hogy ne éktelenkedjem már ott. Nagy nehezen meggyőztem életem párját e beruházások nélkülözhetetlenségéről, ami már önmagában nem volt kis menet, és ezek után elégedetten hátradőltem, mint aki jól végezte dolgát, mígnem az asztalos rámszólt, hogy kéne már az a tűzhely. Irány tehát egy igen jó háztartási bolt, ahol az eladó azzal szembesített, hogy ők három éve már csak érintőpaneles beépíthetős tűzhelyt kapnak, úgyhogy tegyek le szándékomról, hogy nem érintőgombosat kapok valahol. Irány a következő bolt, ott már volt egy fél tűzhely, amihez nem volt sütő, csak lap volt, valahonnan megmaradt, és fenmaradt valahogy a kiállítófalon. De már úgy volt vagy egy éve, és azóta ők sem láttak nem érintőgombos fajtát. Aztán anyukám említette, hogy a fehérvári Metróban úgy emlékszik múlt héten látott egy ugyanolyan nem érintős tűzhelyet, mint az övé, így meg is jegyezte a drágát. Ismerőssel kocsiba be, irány Fehérvár, ahol tényleg volt olyan tűzhely, egyetlen egy darab, és még nem is kijelzős. Ketten voltunk nők, de azonnal megvettük, és betuszkoltuk a kis kocsiba segítséggel persze. Ezek után kezdtem el én is gondolkodni egy akadálymentes áruk listán. És micsoda dolog, hogy vakon meg vagyok fosztva vagy majdnem a beépíthető kerámialapos tűzhelyek előnyeitől?
Nekem is tetszik az ötlet, én is benne vagyok a tesztelésben!
Kösz az elismerő szavakat!
Orsi felvéve az IT, Áron pedig a szórakoztató elektronika részlegre. :)
Csak tényleg legyen belőle valami.
Ami pedig a kenyérpirító-próbát illeti: amit lehet, a vakodában próbálunk ki, ott tervezzük berendezni a labort, végül is a legtöbbünknek útba esik.
Üdv!
Az ötlet szerintem is baromi jó, én is jelentkezem tesztelőnek. Álljon itt egy pont ideillő példa:
Miután tönkrement az érintőgombos mp3 lejátszóm (nem írták sehol hogy ilyen, de szerencsére csipogott a gombok megnyomásakor, szóval egy idő után tökre megszerettem) gondoltam, veszek valami nagyon jót. Természetesen pénzem nem volt valami sok, így az igényekből egyre inkább lejjebb kellett adnom. Van egy szoftver (Rockbox), amit fel lehet telepíteni egyes mp3 lejátszókra, és jár hozzá beszédtámogatás is.
Irány fel az oldalukra, mp3 lejátszók listája (volt vagy 40, csak az árak nagy részével nem voltam kibékülve). Vaterán találtam egyet, új volt, és árban is teljesen megfelelt (ja és még garit is kaptam hozzá). Fórumokon szinte csak jót írtak róla, minőségi, aksija is sokáig bírja, szóval ideális választásnak tűnt. Hazavittem, és jött az arculcsapás... Az mp3 lejátszó szoftvere már egyel újabb volt, amit még nem támogat Rockbox... Amit persze mért is írnának le egy vaterás adatlapon, normális usereket ez baromira nem érdekli. Persze én hibáztam a legnagyobbat, mert csak meg kellett volna kérnem az értékesítőt, hogy mondjon egy firmware verziószámot, ezáltal lecsekkolhattam volna, hogy ez nekem mégsem a legjobb választás. Bár még így is jó vétel volt, mert teljesen vakos a menürendszere, és nagyon könnyen meg lehetett tanulni a kezelését. Most már csak addig kell kitartania, amíg meg nem jelenik a hozzá kellő Rockbox támogatás. :)
Áron
Helló!
Hatalmas ötlet, miért is nem nekem jutott eszembe?! :)
Szóval én jelentkezem!
Egyébként én leginkább notebook vásárláskor szembesültem ezzel a problémával, mindegyik gépemnél úgy jártam el, hogy olyan boltot kerestem, ahol engedték föltelepíteni a bemutató gépre az éppen aktuálisan elérhető és használatos képernyőolvasó progit, mellesleg még nagyon érdeklődőek is voltak, hogy hogyan fogom majd használni a gépet. Viszont ezek általában felsőkategóriás gépek voltak, és ha ezek iránt érdeklődik az ember, automatikusan segítőkészekké válnak az eladók, hm. De biztos nem lenne senki boldog, ha pl. a Mediamarktban szeretnék pl. egy 5000 Ft-os kenyérpirítót kipróbálni, ugye?
Üdv!
Orsi