A Magyarország.hu és a BKV honlapos históriái után meglepődést már nem, felháborodást annál inkább kiváltottak belőlem a 2010. január 22-én postafiókomba érkezett Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) hírlevél alábbi sorai:

"Felkérés honlap tesztelésre

Az OTP Bank az alábbi sorokban beidézett megkereséssel fordult hozzánk:

"Az OTP Bank honlapjának 2009. évi megújításakor társadalmilag felelős vállalatként igyekeztünk a vakok és gyengénlátók számára is elérhetővé tenni azokat az előnyöket, amiket az internet jelent. A gyengén látók, vakok számára külön oldalakat készítettünk a bank aktuális híreinek, akcióinak, valamint a legfontosabb lakossági termékek rövid bemutatásával. A látogatók emellett az OTP Bank fiókjaink elérhetőségi adatait is elérik. Az oldalak a vakbarat.otpbank.hu címen vagy a hagyományos weblap jobb felső sarkában megjelenő "vakbarát" ikonra kattintva érhetőek el. Az oldalak kialakítását legjobb tudásunk szerint végeztük el, azonban a bevezetéskor nem volt módunk az oldalak valós célközönségének véleményét is kikérnünk. Ebben kérem most az Ön közreműködését. Nagy köszönettel vennénk, ha néhány vak és gyengénlátó meglátogatná az oldalt, és véleményüket eljuttatná részünkre. A célunk egy jól használható, megfelelő tartalommal feltöltött és optimális technikával kialakított oldal kialakítása.

Szíves segítségüket előre is köszönjük!"

Az oldal használhatóságával kapcsolatos észrevételeket a lipoczki.zoltan@mvgyosz.hu e-mail címre várjuk 2010. január 31.-ig."

Teszteljünk! Már megint utólag! Ráadásul egy "vakbarát"-nak nevezett szegregált valamit! Ám legyen, mindent a szakma becsületéért!

Nézzük csak meg alaposan, miről is van szó:

Már a bevezetés is magáért beszél: mint a látássérült emberek hivatalos érdekképviselete, mint országos ernyőszervezet, mindenfajta felülbírálat nélkül továbbítanak a felhasználók, tagok és más érintettek felé egy megkeresést, amit minimum a felkérővel megbeszélni, végiggondoltatni kéne. Dührohamot kell kapnom minden egyes alkalommal, amikor az emberek azt hiszik, hogy azért, mert valaki vak, már feltétlenül mindenhez ért, ami a vakokkal kapcsolatos. Ez pedig nagy tévhit. A vak vagy gyengénlátó ember, épp úgy, mint az emberek általában, természetesen saját igényeinek, képességeinek legjobb ismerője, de csakis a sajátjáénak, nem a vakok populációjáénak. Erre hivatottak az érintett szakemberek, akik a témában kellő tájékozottsággal, olvasottsággal, képzettséggel rendelkeznek, de még ez is kevés, nekik is külső szakemberek, pl. rehabilitációs mérnökök, informatikusok, stb. szakmai támogatását kell igénybe venniük. Mit tettem volna tehát én hasonló helyzetben? Mindenek előtt telefonon vagy E-mailben felveszem a kapcsolatot a levél küldőjével és megpróbálom meggyőzni a vakbarát megoldás értelmetlenségéről és hátrányairól. Vagy ez talán megtörtént? Akkor pedig nem továbbítok az érintetteknek egy ilyen felkérést, hanem más eszközökhöz nyúlok, pl. Egyenlő Bánásmód Hatóság, fogyasztóvédelem, stb.

"Társadalmilag felelős vállalat?" A tény önmagában tény, az OTP Bank bizony komoly CSR tevékenységet folytat olyan professzionális fogyatékosügyi szervezeteket is támogatva, mint pl. a Kézen Fogva Alapítvány vagy a Speciális Olimpiai Szövetség. Ez dicséretes és előre mutató. De vajon társadalmilag felelős tevékenységnek tekinthető-e a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése vagy az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása? Szerintem egyértelműen nem. Ez az intézkedés sokkal inkább a fogyasztói jogok érvényesülését szolgálja. Dehát, istenem, ma már ez a szófordulat is piaci erő, hatásos reklámszöveg.

"gyengén látók?" Legalább ezt javíthatták volna a hírlevél szerkesztői. Vagy talán éppen a szöveghűséggel kívánták a felhívás komolyságát minősíteni? Én ilyenkor udvarias és hatásosan érvelő stílusban figyelmeztetni szoktam az adott szakmai partnert, hogy nem ez az írásmód az elfogadott, utalva annak nyelvtani és szakmai okaira, amit általában megértenek és következetesen alkalmaznak, ez sohasem vita vagy konfliktus tárgya.

"külön oldalakat készíteni?" Talán igyekvés helyett előbb inkább informálódni kellett volna. Persze lehet, hogy megtették, és az ötletet éppen egy vakos szervezet adta. Az ötletet, ami éppen a vak embereket fogja később diszkriminálni, hátrányosan megkülönböztetni. A szegregált, mondhatnám "gettósított" oldalt - ahogy az már lenni szokott - a hatásos reklámkampány lefutása után majd elfelejtik frissíteni, karbantartani, az új információkkal ellátni. Talán többen ismerik az Origo hasonló sorsra jutott vakbarát oldalát, ahol néhány éves híreknél és időjárás előrejelzésnél nem lehetett egyebet találni. Az ezt a felületet használó és lassacskán megszokó látássérült ügyfelek így jó eséllyel nem fognak értesülni az új szolgáltatásokról, akciókról, vagyis a többi ügyféllel és érdeklődővel szemben ismét csak hátrányos helyzetbe kerülnek. Ráadásul sokmindenről már a jelenlegi állapotban sem informálódhatunk, ha elhisszük, hogy tényleg csak ez a felület használható számunkra. Egyáltalán nincs szó a vakbarát oldalon a vállalkozói bankszámlákról és hitelekről, márpedig a látássérült emberek között is sok egyéni vállalkozó van, akik gyógymasszőrként, nyelv- vagy zenetanárként, informatikusként, stb. dolgoznak. Ugyancsak nem láttam információt az autóhitelekről, márpedig egy látássérült embernek is lehet autója, persze nem ő fogja vezetni. Ugyancsak kimaradnak az olyan nem túl hasznos, de néha annál értékesebb információk, amiket fent pl. a társadalmi felelősségvállalás kapcsán az OTP normál weblapjáról idéztem.

És itt a lényeg: jómagam Jaws képernyőolvasóval könnyedén rátaláltam erre az általam keresett infóra, de épp így hamar meglettek az elérhetőségek és a betétlekötésekkel kapcsolatos tudnivalók is. Szóval a feladat korántsem lehetetlen számunkra. Az oldal nagy vonalakban megfelel a W3C WCAG 2.0 szabványának, minimális átalakításokkal mindenki számára hozzáférhető, egyenlő eséllyel használható oldal lehetne a végeredmény. De tényleg, mennyivel nagyobb médiaérdeklődésre tart számot egy kifejezetten a vakoknak készült aloldal? Annyira speciális, akkora áldozatot jelent a készítő részéről és annyira egyedi!

"vakbarat.otpbank.hu?" Ez a link jelenleg egyáltalán nem működik, ide kattintva a bank egyébként - mint már említettem - teljesen jól használható főoldala jön be, ahol viszont tényleg található egy "Vakbarát" link. Az eredeti főoldal egyébként egyáltalán nem bonyolult, én sokkal rosszabbra számítottam.

"Nem volt alkalmunk az oldalak valós célközönségének véleményét is kikérnünk?" Hm, Hm! Ez sajnos nem elfogadható érv, akkor már inkább le se írták volna. Nem tudom, miért nem volt, de az biztos, hogy az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, a VGYKE és remélhetőleg még néhány más vakügyi szervezet is tárt karokkal, de legalábbis korrekt tájékoztatással, kellő szakmai felkészültséggel és segítő, jobbító szándékkal fogadja az akadálymentesítési tanácsokat kérő ügyfeleket, legyen az közintézmény vagy profitorientált cég, netán más civil szervezet. Azt hiszem, itt sem ez volt a gond. A fejlesztőknek feltehetően gőzük sincs az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmáról, a humán tesztek fontosságáról és úgy általában véve az ergonómiáról, mint szemléletről és az ehhez kapcsolódó fejlesztési folyamatokról. Egy webfejlesztőnek igazán nem lenne nagy kunszt az interneten aktuális és hiteles forrásból származó segédleteket találni a mindenki számára hozzáférhető honlapok elkészítéséhez, gondolok itt pl. az FSZK 2009-ben megjelent segédletére, de akár az Informatika a Látássérültekért Alapítvány vagy a W3C Magyarország honlapjaira.

"megfelelő tartalommal feltöltött?" Mi egyáltalán a megfelelő tartalom? A spórolási szándék vezeti vajon a tervezőket és döntéshozókat, amikor az akadálymentesítési tanácsadás során rendszeresen nekünk szegezik a kérdést, hogy a látássérülteknek milyen információkra van szükségük? Ezt még a mai napig nem tudtam megérteni. Természetesen minden információra szükségünk van, amit bárki más is megszerezhet, ez volna a lényege az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének. A szerkesztők talán megdöbbennének, ha elmesélnénk, hogy vannak vak egyéni vállalkozók, sőt még cégvezetők és értékpapírokkal kereskedő magánszemélyek is. De az még ennyire sem extrém dolog, hogy a vakokat is érdekelheti az Euro árfolyama vagy az egészségpénztári szolgáltatások.

Ha már az információknál tartunk, szerintem a vak felhasználóknak nem hogy kevesebb, hanem lényegesen több információra lehet szükségük, mint a látóknak. Nagy segítség lehet pl. ha a bankfiókoknál a legközelebbi forgalmas csomóponttól a honlapon olvasható hangostérkép támogatja az oda való eljutást.

Az I-re nálam mindenesetre az tette fel a pontot, hogy az érintettek észrevételeit nem a bank vagy a webfejlesztő egy képviselőjének, hanem az MVGYOSZ egyik munkatársának kell eljuttatni. Csak jelezném, hogy ugyanezen munkatárs egy kollégájával együttesen hallgatott nagyokat a BKV csaknem botrányba fullasztott honlapbemutatóján.

Ja, látta már valaki az új BKV honlapot? Na, ugye, nem. Hát, lehet, hogy a végkielégítési és a sztrájk botrányok miatt még feltölteni se volt idejük? Vagy tényleg végiggondolták és komolyan vették a javaslatainkat és lázasan dolgoznak a megoldáson? Ha így is van, erről nekünk nem szóltak.

Az OTP tehát jó útra tért? Sok látássérült számára emlékezetesek a bank fiókjaiban megkísérelt és kudarcba fulladt vagy megalázó feltételekkel megvalósult számlanyitások, beszélő bankautomaták fejlesztése helyett természetesen segítő szándékkal pedig a látássérültektől megtagadták a bankkártyát, mint a modern kor egyik kényelmi pénzpiaci szolgáltatását. Talán meglepő, de lehet, hogy egy vak ember számára biztonságosabb kártyával, mint készpénzzel vásárolni? Tény, hogy nincs visszajáró, amivel átverhetik az embert, bár ez egyébként nem jellemző, és egy esetleg ellopott bankkártyával is kevesebbet lehet kezdeni, mint egy ugyanígy eltulajdonított jelentős készpénz összeggel. Más bankok szerencsére már felismerték a beszélő bankautomatákban rejlő lehetőséget, sőt, nem egy cégnél az internetes bank is hozzáférhető számunkra. Bár a vakbarát OTP honlap is bőszen ajánlgatja az OTP Direkt szolgáltatást, amibe az E-bankolás lehetősége is beletartozik, arról egyelőre egyáltalán nincs szó, hogy ennek akadálymentes elérhetőségének megvalósítását tervezik-e az illetékesek. Jelenleg a látássérült emberek többsége ezt a szolgáltatást csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudja használni.

A témában Takács Péter blogján egy további cikk is olvasható:
http://azmvgyoszrolcenzuranelkul.freeblog.hu