Utolsó bejegyzésem óta különleges dolgok nem történtek, mindkettenn dolgoztunk, én munka után telepítgettem a gépre ezt azt.

Amiért írok, az a ma kezdődő vakmissziós tábor, amely már évek óta a nyár fénypontja, legalábbis nekem, bár gyanítom, hogy még vagyunk jó néhányan, akiknek legalább annyira fontos eza tábor, mint Vicának és nekem. Ahogy tavaly, úgy ebben az évben is a somogymegyei Szóládon leszünk, mivel elég jó tapasztalataink voltak ott , no meg új helyet sem akartunk feltétlenül keresni. Úgy látszik, ez most már hagyomány, hogyha felbukkan egy új hejszín a tábor szempontjából, akkor egymás után két alkalommal is ott töltjük a bibliahetet. Ez alól kivétel a két évvel ezelőtti baílambokitábor volt, hisz ott csak egyszer voltunk. Ami nagyon jó az egészben az, hogy ismét lesznek új emberek, így lesz mód arra, hogy új ismeretségek, barátságok kötődjenek. Ellentétben az eddigiekkel, most két vakvezető kutya is lesz velünk, Ike mellett egy Berri nevű fekete labrador is, akit Ágota hoz magával. Ő most jön először a táborba, msn-n és skype-on sokszor beszélünk, nagyon istenkereső. Sok jó program ígérkezik, lovaglás, hajókázás, egy zenekar jön hozzánk, ellátogatunk egy öreg otthonba, szombaton pedig vendégeink is lesznek, és délután a templomban zenés áhitatot tartunk, ahova a falu lakosságát is meghívjuk. Röviden és tömören: egy eseménydús hét áll előttünk, természetesen minden napos igetanulmányozással fűszerezve, valamint énektanulás és kézműves foglalkozások is várhatók.

Bízunk abban, hogy a jó Isten áldása kíséri ezt a bibliahetet!