Prézli derék kutya volt, jó szívvel fogunk rá emlékezni! Egészen biztos jó helyre került, neked erőt a feldolgozáshoz!
A megrázás: amikor olvastam a hozzászólásodat kellett egy kis idő, hogy feldolgozzam a sok jóképességű" emberektól bejövő infókat. Az elnökre nem reagálnék semmit, nem akarok megbántani senkit, de amit írt az butaság. Attól még, hogy a fülét megfogod a hátsó felét ugyanúgy meg tudja rázni, sőt sok esetben pl. az én kutyám a farka végéig riszálja magát. Miután az emberek cipőjéről leolvadó mocsok is ott leledzik a busz padlóján igazán nem értem a vezető problémáját. De annyit megtehetsz, ha ez tényleg ekkora probléma, hogy míg utazol kicsit megtörölgeted, ezzel a víz egy része távozik a bundájából.
De meg kell hagyni, ilyet én még nem hallottam... Azzal a tíz csepp vizzel nem hiszem, hogy olyan borzalmas mértékben nő az ő esti teendőinek a száma, ráadásul újra írom a kutyáink bundájáról víz folyik le - nyilván a hasukról sár is, de nem több egy emberi jól redőzőtt cipőtalpba beragadt mennyiségnél.
Esetleg még a ruha jelenthet megoldást, de megmondom az őszintét. Sokan használják, nekik jól bevált. Én is vettem, csináltattam, de Lili nem érezte benne annyira jól magát, ráadásul tökéletes védelmet nem is tudott nyújtani.
túl sokat nem tudtam segíteni, sajnálom, hogy egyáltalán ilyen szitun kell gondolkodnod.
Sziasztok!
Nekünk van egy kiskutyánk, de szoftverhibás, mert ha ölbe veszik dorombol. Ez miért lehet? Később nyávogni is fog?
Vagy csak rossz testbe költözött be egy lélek?
Üdv:
L.
nagyjából ezer egyszáz éve nem jártam itt viszont örülök hogy pezseg a téma.
Nem szeretnék egyáltalán feltűnést kelteni, ünnepet rontani viszont aki ismerte nekik említem hogy Stefi Prézli 2011 november 24-én elköltözött az égi kutyafuttatóra és üdvözöl mindenkit.
Igazából itt azért is gondoltam ezt leírni mert az utóbbi bejegyzésekben olvastam hogy most legyen kutyája az embernek vagy ne, ha igen akkor hobbi kutyus vagy segítő kutyus legyen. Nem az a szándékom hogy megrémítsek bár kit is, mert azzal együtt hatalmas szomorúság egy kutya elvesztése tapasztalat és az élethez tartozik, és ami meglepett hogy sok olyan ismerősöm is megkeresett hogy igaz-e a hír akivel ezer meg ezer éve nem beszéltem.
De miért is ragadtam billentyűzetet?
Mostanában pedig Szuzi kutyám szőre rövidebb mint Prézlié volt és rendszeresen fésülöm is gyakran kapok buszvezetőktől morgást anyázást hogy miért rázza meg magát a kutyám miért nem leszállás után stb. Egyszer a Mvgyosz mostani elnöke is ott volt egy ilyen esetnél és a sofőrnek adott igazat azt mondta hogy ilyenkor fogjam meg a kutya két fülét és nem rázza majd meg magát, de kérdemén akkor hogy szálljak le?
Nektek erről mi a véleményetek? Értem én hogy a sofőrnek kell takarítani a járművet de hát nekem meg utazni kell munka szórakozás-randevú vagy ki tudja éppen milyen okból, és arról meg végképp nem tehetek hogy nincs a kutyámnak esernyője és bizony a fizikai törvényszerűségek miatt és mivel a víz erősen nedvesítő folyadék a bundája megázik.
Kellemes évkezdést és balesetmentes közlekedést kívánok mindenkinek tekintet nélkül arra hogy kutyája-cicája vagy egyéb állata kedvence van!
Sziasztok!
Kedves Bejbee!
Nagyon jókat kérdezel, látom, hogy tanulni akarsz.
Teljesen egyet értek az előttem szólókkal, amiket leírtak, azokat nem is ismételném.
Ike-val néha nagyon keménynek kellett lennem.
Most, utólag átgondolva talán néha igazságtalan is voltam, vagy túl kemény.
Athosszal más a helyzet. Noha ő is kan, de anyira értjük egymást, annyira egy hullámhosszon vagyunk, hogy neki elég egy erősebb hang, és már is tudja, hol a helye.
Persze, hogy ha feleszik valamit, ami ritkán, de azért előfordul, akor azért meg van fogva a grabanca.
Minap is volt ilyen, a párom szólt, hogy a kukától száját nyalogatva jött vissza a derék eb. Odavittem a kukához, és ott egy kicsit "elbeszélgetünk" egymással. Fúj rossz, meg ilyesmi.
Németjuhász után igen igen nehéz volt megszokni egy labit. Főleg az volt nagyon nehéz, hogy többet kell bíztatni, dícsérgetni, mint egy németjuhászt.
Viszont Athoszban azt szeretem nagyon, hogy rendkívül empatikus, sokkal inkább, mint Ike volt. Szerettem Ike-ot is, de mivel amíg apámnál laktam, sokat kellett kenelben lennie, mert a mostoha anyám nem engedte a kutyát velem egy légtérben lakni. Ez a keneli lét pedig rányomta azért a bélyegét a kapcsolatunkra, most márezt tudom.
Athosz velem/velünk él, mindig részt vesz minden tevékenységünkben, és ezért sokkal kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunkis. Sokkal inkább kimuttatom felé a szeretetemet, és ez sokkal könnyebb is, mint Ike esetében volt.
A páromat másképp szereti, mint engem. Ő rá is hallgat természetesen, de a falkavezér az én vagyok.
Nem tudom, milyenkutyusod lesz, de az biztos, hogy minden pszichikailag dől el. Ha a kutya érzi, hogy te egyértelmű szabályokat fogalmazol meg, és azt is érzi, hogy te magabiztos vagy, lelkileg a helyeden vagy, akkor ennek megfelelően fog téged respektálni.
Van olyan kutya, akit soha az életben nem kell földbe döngölni, de van olyan, akit bizony egyszer kétszer igen.
Az ivartalanítás is sokat számít, Athosz például kegyetlenül domináns jellem volt, ezt az iskolán mondták a lányok. Igen nehéz ezt elképzelni most, hogy most már egészen más, teljesen leszokott erről. Még olyan kutyák is, akik más kutyákkal akár verekednek is, elfogadják őt.
Az is tény viszont, hogy annakidején Ike-val a munkában sokkal hamarabb kialakult az összhang, int Athosszal. Viszont, most, csak nem egy év után azt mondhatom, hogy Athosz nagyon agabiztos lett.
Fő tehát a következetesség. A kutyának éreznie kell, hogy minél inkább fegyelmezett, te annál inkább kinyilvánítod felé a szeretetedet.
Kérdezted a büntetést is, ami nagyon komoly lehet az a falkából való kizárás. E sokkal jobb, mint a fizikai fenyíték.
Egy kutyának nincs annál rosszabb, mint amikor a vezér, a hőn szeretett teljhatalmú uralkodó őt semminek nézi. Megjegyzem, hogy mindenféle apró kis engedetlenségért nem szabad a kutyát ezzel büntetni, de vannak dolgok, amikor ez hatásos, a kutya számára ismét a helyére kerülnek a dolgok.
Nem akarok túl hosszú lenni. Ajánlom neked a kutyás listát, amit működtetünk, ott sokkal több vakvezető kutyás van, és ott sokkal több választ is kaphatsz a kérdéseidre. Ha érdekel, írj magánban, és felveszlek.
Üdv: Viktor és Athosz.
Nagyon jó volt olvasni a bejegyzésedet, köszönöm!
Én is én is így gondoltam egyelőre kutya nélkül, de így még nem láttam senkitől leírva, összefoglalva és hogy, valóban ennyire igazi társ és barát tud lenni a kutyus még akkor is, ha vakvezető! De biztosan vannak még többen, csak eddig, a rendszabályozásról olvastam, meg ezt hallottam élesben is!
Durgi, neked is köszönöm a választ és igen, nyilván egy erősebb, irányításra hajlamos kan kutyával, más lehet, azt remélem tényleg, hogy, bár mindenkinek szíve joga, a többség, nem csupán egy bonyolultabb fehérbotként kezeli a kutyáját, ahogyan te sem és nem bántalmazzák fizikailag, ahogyan te sem.
Niki, puszi, vigyázzatok magatokra Lilivel, szép napokat mindenkinek!
Természetesen segítőtárs elsősorban számomra is a kutyám, a munkaeszköz megnevezés méltatlan lenne szerintem.
minden kutya más, nekem eddig kemény, domináns kan kutyáim voltak, akiket természetesen szerettem és Hádészt is szeretem, de vele sajnos muszáj keménységet tartani. Felé is kimutatom a szeretetemet, de ez soha nem csordulhat túl, mert azonnal kitörne. Úgy tudom megfogalmazni, hogy úgy szeretem, ahogy őt szeretni kell. Soha nem volt szuka kutyám, feltehetően nem is lesz, tehát elhiszem, hogy ők lágyabbak és érzelmesebbek. Minden kutya érzelmes a maga módján, de ettől szép többek közt az egész, hogy köztük is mindegyik külön személyiség, még fajtán belül is.
Nekem egyértelmű véleményem van az utolsó kérdésedről. Elsősorban társ, aki mindig melletted áll, aki szeret és, akit szeretsz. Barát is, aki mindig megért és megvigasztal, ha szomorú vagy vagy felvidít. Nekem a munkaeszköz egyáltalán nem tetszik, mint szó és nem is fedi le az igaszságot, tehát a harmadik nem. Nagyon ragaszkodok Lilihez, nagyon szeretem, ki is mutatom felé, ő is felém, mégis mindig engedelmes és fegyelmezett. Én sosem fogtam vissza magam az érzéseim terén, de nem rontotta el őt, sőt. Azt hiszem egy lány kutyusnak kell is a szeretet, az, hogy érezze, hogy szeretik, bár ez sok kan kutyusra is teljesen igaz.
A munkát pedig látva az örömöt és az izgalmat, ahogy dolgozik úgy fogom fel, mintha a társammal vagy a legjobb barátommal elmennénk sétálni. :) Mert olyan érzés.
Sokan hiszik azt, hogy ez a fajta mentalitás elkapatja a kutyát, pedig nem. Ő ilyen természetű, nagyon hasonlítunk egymásra, nyilván ez a nevelés miatt is van. :)
Attól függ, mit tekintünk bántalmazásnak. Nyilván egy kutyát verni, rúgdosni tilos. Vannak azonban a kutyák közt olyan jelzések, amiket egymás között is használnak. Ilyen a grabancnál való megrántás, amit a pórázrántás helyettesíthet nálunk. Ez kellemetlen és nyomatékosítja a rosszallásunkat. Amúgy az emeltebb hangsúly lehet még tiltó. Alapvetően kutyától is függ, de a nem az mindig legyen határozott nem, amit pedig engedünk, azt mindig engedjük. A kutyának is jó, ha tudja, hogy mihez tartsa magát, szeretik az egyértelmű elvárásokat.
Laci, én kifejezetten a vakvezető kutyákra gondoltam most, nem pedig az alapvető engedelmességre, értem az uralkodással kapcsolatos választ, igazából helyesbítem a kérdést, hogyan lehet hatékonyan nevelni a vakvezető kutyákat úgy, hogy ne legyen fizikailag bántalmazva?
Aki olvassa és vakvezető kutyája van, örülnék a válasznak és köszönöm is!
Kíváncsi vagyok a véleményeitekre!
Sziasztok!
BEJBEEE, akkor lehet. De ha te nem uralkodsz rajta, akkor ő fog rajtad. Írták is. Nem biztos hogy ezt célszerű megvárni, mert onnantól a kutya fegyelmezetlen lesz. Egyébként ez nemcsak vakvezetőre, hanem általában minden kutyára érvényes. Sokat küzdök én is a kutyámmal, próbáljuk képezni, tanítani egy kutyás ismerőssel. Rendkívül domináns hím, így a tapasztaltabbaknak sincs könnyű dolga vele. Viszont nagyon sokat tanulhatok ebből én is. Kontroll alatt kell tartani, akkor fegyelmezhető, formálható. Esetemben nehezíti a helyzetet, hogy nincs ivartalanítva. Itt elég drágán csinálják, huszon ezer forintokat meg nem adok egy ivartalanításért, mikor Pesten két rongyért csinálják. Akkor inkább így próbálom, és igyekszem tanulni. Sok múlik a gazdán is. Van olyan amiről nem a gazda tehet, nem a gazdától függ, de az már más téma.
Üdv:
L.
Hogyan, mivel rendszabályozzátok, ha nem engedelmes kellőképpen, nem viselkedik megfelelően vagy úgy, ahogyan egy vakvezetőnek viselkednie kell?
Ha a kutya próbál rendet csinálni, akkor a gazda milyen nevelési technikákkal veszi át az irányítást?
Gondolom, pusztán szavakkal, nem lehet vezényelni vagy formálni, de lehet, hogy igen?
Én embereken se uralkodom, állatokon sem, nem tudnám például, földbecsapkodni, lehet, hogy rossz gazda leszek?
Az, hogy egy kutya mennyire fegyelmezett és engedelmes, több tényezőtől is függ. Hiába kap például valaki egy profin kiképzett kutyát, ha egész egyszerűen nem képes kommunikálni vele, nem tud a vezére lenni. Egy kutyának ugyanis nagyon fontos, hogy követhessen valakit. Ha nem lát ilyen példát, akkor ő kezd el rendet csinálni, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
Fontos, hogy passzoljon a vak és a kutya egymáshoz. Egy dominánsabb, keményebb kutyát nem érdemes például egy kevésbé következetes és kemény ember kezébe adni. Első kutyás kezébe főleg nem adnék kifejezetten domináns kutyát. Az a gazda viszont, aki képes megrendszabályozni egy keményebb habitusú kutyát, biztosan jól jár hosszabb távon, mert kitartó, jó munkabírású társat kap.
Szerintem tehát nem a kiképzőket kéne szapulni, hanem mindenkinek előbb azt kellene mérlegelnie, hogy milyen a kapcsolata a kutyájával, betart-e mindent, amit az átadón tanítottak. Nem szégyen utánaolvasni sem a dolgoknaky
, vagy rákérdezni a kiképzőnél. Fontos a tanultakat is szintentartani, mert amit nem gyakorol a kutya, azt elfelejti. Ha bizonyos reflexek nincsenek szintentartva, akkor pontatlan lesz egy idő után a kutya munkája.
Sok múlik tehát a kutyán is, de a gazdán is. A kiképzőn is sok múlik, de én nem feltételezem egy kiképzőről sem, hogy direkt rossz kutyákat adna ki.
De az mitől függ, hogy mennyire engedelmes a kutya vagy, hogy mennyire tud vele a gazdája együttműködni?
Szóval, a kutya alapvető tulajdonságai dominálnak vagy inkább az, hogy miként lett kiképezve, milyen volt a kiképzője?
Vagy semmi nem függ semmitől és senkitől?
Egy barátnőm meséli, hogy a munkatársa sokfélét mond az ő kutyáját kiképzőről és ez szerintem, nagyon, nagyon nem szép dolog.
Vaszaki, akkor inkább dolgozzál, nehogy aztán ott bűnhődj, ahol ... :) (ezt te úgyis érted -nem kell magyarázni. :)
örülök, hogy hallok rólad tesó!
Én ugyan nem vagyok kutyásos, mert szerintem a zajártalom, amit a szólógitár meg a Hammond-utánzatú szintiketyerék csinálnak, nem biztos, hogy jót tenne az eb fülének. :)
Üdv:
Ricsosz :)
Sziasztok!
Bejbee, örülök hogy valaki imádja a kutyákat és foglalkozik a vakvezetőkkel is:)
Rég nem jártam a fórumon, rólam annyit kell tudni hogy már a második kutyusomat "nyúzom", az első a Prézli kutyám már 14 éves elmúlt és nyugdíjas Szuzi kutyám meg 4,5 éves, és csak azt akartam még ide írni hogy a kiképzés is fontos de a nevelés is a nevelőgazdi aki 1 éves korig szocializálja a kutyusokat. Nálunk ezt faterom tette meg Szuzinál és mondhatom nagyon jó kis jószág lett.
Jelentkezem még csak dógoznom kell mert letekerik a...:)
És, hogy hogyan lesz a kis eleven kutyusokból, fegyelmezett, vakvezető kutya, ez csodálatra méltó.
Tegnap láttam a kiskutyákat a csepeli suliban, varázslatosan tündériek!
Persze egyből megtámadták a hajamat,:DDD de majd, vakvezetőként, már nem csinálnak ilyet.
Bocsii, hogy megint nem érdembeli volt a hozzászólás, csak gondoltam megjegyzem, mennyire fontos, amit a kiképzők véghez tudnak vinni a kis, játékos, szertelen kutyákból miként lesznek figyelmes, okos, vigyázó ebek.
Most már biztos, hogy én fogom nevelni, nem nagytestű kutya, csupán 23 kg, terrier lesz, ha esetlegesen mégsem passzolnánk, én természetesen amellett, hogy akkor újra beadom az igénylést, őt is fel fogom nevelni, akkor max majd játszik, szeretve lesz és nem fog vezetni.
De Airedale lévén, mivel ők kiváló munkakutyák és tündéri aranyosak is, nem sejtek rosszat és fegyelmezettnek is gondolom, a rengeteg leírás, fórum alapján, ami ezekkel a kutyákkal foglalkozik.
Van, ahol rendőrkutya, van, akinél vakvezető, van, ahol menteni is szokott, van, ahol örzővédő és van, ahol családi, hobbi kutya, utóbbiakból biztosan előfordul golden és labi is, mosoly mosoly.
ÉN ugyan magamnak még nem neveltem kutyát, de azt mondják, hogy könnyebb az összeszokás a kiképzés után azoknak a párosoknak, ahol a gazda magának nevelte a kutyát. Buktatója persze azért van ennek a helyzetnek is. Előfordulhat ugyanis, hogy a kutya akit felnevelsz, nem lesz alkalmas erre a munkára. Ehhez az sem kell, hogy a nevelő rontson el valamit. Lehet, hogy a kutya egész egyszerűen ideggyenge lesz, vagy nem hajlandó húzni a hámban, vagy szimplán nem veszi a lapot a kiképzés során. Én személy szerint nem csak azért nem nevelnék magamnak kutyát, mert nem tudnám megoldani, hanem az említett rizikó miatt sem. Ha ugyanis nem alkalmas vakvezetésre, mit kezdek vele? Adhatom be az igényt egy már kiképzett kutyára. Ez csak az én véleményem, ettől még nyilván sikerülhet is a dolog.
Olyan párosról is hallottam, ahol a gazda nevelte a kutyát, mégsem passzoltak, mert a kutya alkata nem illett az embekkéhez. Egy kölyöknél ugyanis nem jósolható meg biztonsággal, hogy mekkora lesz felnőttként. Még akkor sem lehet megjósolni, ha a szülők nagytestűek. Az illetőnél két nagytestű szülőtől származott a kölyök és egy kistestű szuka lett belőle. Aztán kapott egy olyan kutyát az említett gazda, aki már méretben is illett hozzá.
Érdemes mindent mérlegelni és úgy döntést hozni szerintem.
Nagyobb mozgásigényű kutyával érdemes szerintem sokat kutyafuttatókra járni, vagy keresni játszótársakat neki, de a labdázás is megteszi akár. A munka is eléggé lestrapálja őket, már ha sokfelé megy az ember a kutyájával. Az én kutyám is nagyon energikus, de egy végighajtott nap után játszik kicsit, aztán örül ha megpihenhet. Jó kimozgatás lehet egy túra is, melynek során az erdőben jókat futhat és a terepen való vezetés és kifárasztja kellőképpen.
Ez egy jól elásott topic, de most előástam.
Melyik a jobb, helyesebb?
Ha nevelő gazdi neveli a kiskutyát vagy, ha a gazdája, aki mellett majd felnő és akit vezetni fog?
Nálam, járjon együtt bármivel is, akármilyen nehézségre gondolok, semmi nem lesz nehézség és én szeretném majd nevelni.
Mi a tapasztalat, van esetleg, aki már próbálta mindkettőt?
Saját nevelés és nevelőgazdis megoldás?
Hátha azért olvassa valaki és leírja a tapasztalatait!
Nagyobb mozgásigényű kutyák esetében, hogyan oldjátok meg a futtatást pl?
Nem is tudom hol kezdjem, először is a pénz. 10 évvel ezelőtt 10000 forint éppen akkora nagyságrendnek számított, mint most az 50000 forint. Így szerintem az összeg nem meglepő, most is ugyanazt kell megfizetned itt nem arról van szó, hogy a suli költségeket emelt, de tíz év alatt ennyit romlott a forint, szerintem ezt nem kell magyarázni, ez nem azért van, hogy ebből bárki meggazdagodjon.
A másik, hogy abban igenis van valami, hogy megváltozhattak a körülményeid. Itt senki sem a vakságodra gondolt, de nyilván azt is be kell adni, erről sem a suli tehet, erről törvény van. A körülmények pedig egyre fontosabbak. Nyilván a tíz év alatt minden rendben volt a kutyusoddal, ez nem arról szól, hogy ezt bárki megkérdőjelezi, de ez a tisztességes eljárás, mert mindenki csak azt nézi, hogy a kutya jó helyre kerüljön - helyesen.
Elhiszem, hogy ez a tíz év sok költséget vont maga után, de erről sem tehet senki, ahogy arról sem, hogy a mostani helyzet ezeket az előírásokat vonja maga után. Ez nem ellened irányul. Tíz év hosszú idő és sok minden változott. Ha abba belegondolsz, hogy egy hám 16000 forint körül mozog, a legolcsóbb szájkosár is már 1-2 ezer forint, a fojtó szintén nem párszáz forint, ahogy a póráz sem, ami bőr (három-négy ezer forintért láttam legutóbb) akkor beláthatod, hogy kb. 20000 forint jut az iskolának, a kiképzőnek abból az összegből...
9 éve közlekeden a Vakok Szővetsége Kutyaiskola álltal kiképzett kutyával,amiért átvételkor 10000.forintot kelett fizetni a felszerelésért /póráz,hám,nyakörv,szájkosár/A szerződésembe az áll hogy a kutyus 10 éves koráig dolgozhat,utánna nyugdijazza a Szővetség és autómatikusan jár a következő kutyus.Az én kutyusom elmult 10 éves és az állatorvos kiadta hogy a kutyám vezetésre alkalmatlan a sok betegség miatt.Felvettem a kapcsolatot a kutyaiskola vezetőjévelmés meglepet már az is hogy a szerződésbe ellentétbe újra bekell adnom az igénylést mintha először igényelnék kutyát levelében jelezte hogy hátha...
"Változhattak a körülményeid, az egészségi állapotod Dézi átvátele óta" Igen meggyógyúlt a VAKSÁGOM!Igényléskor mindent csatolni kelett az OSZI határozatát aminek meg kell lenni a kutyám dossziéába!De ami legjobban megdöbbentett hogyha megkapom a kutyát most 50000 forintot kell fizetni a 10000 helyet.Ez a hir teljesen felháboritott,azzal nem számol senki hogy ÉN az elmúlt 10 évben egy vagyont költöttem a kutyámra orvosra mert már mikor megkaptam beteg volt,és kiadáskor fentáll betegsége a mai napig kiséri.Én tudom hogy nemsok pénz jut az iskolára mert minket vakokat nagyon mostohán kezel maga a Szővetségünk és az Állam is!Mig egy mozgássérült jogosult és kapják is az autó utalványokat hozzá a benzinpénzt,addig én egy jobb minűségű botért 10000 forintot fizetek,egy beszélő /magyarul/ óráért 18 ezret,és most egy segitő kutyáért 50000 ez,ez mindennek a teteje.Mit gondolnak mennyi egy vak ember jővedelme?ki miből tudja ezt az összeget kifizetni?Mit csináljon az az ember aki egyedűl él és csak egy képzett kutya segitségével tud közlekedni!Most a Szővetség sok embertől ezt az egyetlen lehetőséget is elvette.Kifog ezután segiteni?Hova kihez fordulhatok segitségért?Kérem aki tud segitsen,mert a mai Iskola tájékoztatója FELHÁBORITÓ!
Üdvőzlettel Hesz Gyula
Ricsi: Természetesen kutyusaink lábát is erősen érinti a sózás, ami egyébként már törvényileg tiltva van. Lehet bio sót kapni, de az gondolom túl drága, az egyéb módszerek pl. homok meg valamiért nem elterjedtek legalábbis felénk.
Egyetlen jó megoldást tudtak az évek kiötölni szerintem mindannyiunkban: kenegetni kell a kutyus lábát. Sajnos ez már csak utó kezelés, de nagyon gyorsan tud hatni, ha találsz megfelelő mértékben zsíros krémet. Sima patikában is kevernek neked, ha megmondod mire kell, nem kell állat patikába menni érte.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Most ugye már megjelent a hó, és bizony hogy mi emberek ne csússzunk ezt sózni kell. Az ugye köztudott hogy a só, az mar. A kérdésem arra irányulna, hogy a kutya lábát ez mennyire érinti, és hogy ha érinti negatív értelemben, hogy lehetne ez ellen tenni? Sűrgős lenne!
üdv: Ricsi & Opál
Sziasztok!
Durgi blogjában feszülten olvastam Don betegségét és műtéteit. Közben eszembe jutott, hogy nincs-e állatokra biztosítás, ami ilyen hirtelen nagy összegű kezeléseknél kicsit visszatérít a költségekből. Hát találtam!! Tehát lehet betegség és baleset biztosítást kötni kutyára, macskára.
Talán érdekel valakit, vagy netán valamelyik kutyás szervezetet.
Kicsit hosszú a link címe és nem tudom, hogy JAws-al kezelhető-e a felület, de van ott telefonszám is.
JAh.. semmi érdekeltségem nincs a biztosítással kapcsolatban, csak rendszeresen olvasom a blogokat és a kutyás topikot. A közelmúltban pedig én is jelentősen nagy összeget fizettem ki a cicám betegsége , műtéte miatt. Bizony jól jött volna egy kis visszatérítés belőle.
Sziasztok!!
Mivel igen nagy volt az igény arra, hogy újból elinduljon a kutyás lista, ezért megcsináltam. Eddig már tizenketten jelentkeztek, és természetesen várunk további jelentkezéseket is. Ha valaki szeretne feliratkozni, egyenlőre az a legegyszerűbb, hogyha küld egy e-mailt az erdody.viktor@hotmail.com címre, és felírom. Látókat épp úgy várunk, mint vakokat. Mindenkit, aki bármilyen módon is érdeklődik a vakvezető kutyák iránt. Üdvözlettel: Viktor és Ike.
Természetesen én is támogatom, ogy újra legyen vakvezető kutyás lista. Véégree, végreee! Annak idején, mikor Dóri kutyám hozzám került, még volt szerencsém tagja lenni e közösségnek. Amit szerettem benne az volt, hogy a vaklistával ellentétben, ott soha nem volt veszekedés/sértegetés/egymás sárbatiprása... Segítettünk egymásnak, amiben és ahogyan módunkban állt.
Szia Szabi!
Prézli derék kutya volt, jó szívvel fogunk rá emlékezni! Egészen biztos jó helyre került, neked erőt a feldolgozáshoz!
A megrázás: amikor olvastam a hozzászólásodat kellett egy kis idő, hogy feldolgozzam a sok jóképességű" emberektól bejövő infókat. Az elnökre nem reagálnék semmit, nem akarok megbántani senkit, de amit írt az butaság. Attól még, hogy a fülét megfogod a hátsó felét ugyanúgy meg tudja rázni, sőt sok esetben pl. az én kutyám a farka végéig riszálja magát. Miután az emberek cipőjéről leolvadó mocsok is ott leledzik a busz padlóján igazán nem értem a vezető problémáját. De annyit megtehetsz, ha ez tényleg ekkora probléma, hogy míg utazol kicsit megtörölgeted, ezzel a víz egy része távozik a bundájából.
De meg kell hagyni, ilyet én még nem hallottam... Azzal a tíz csepp vizzel nem hiszem, hogy olyan borzalmas mértékben nő az ő esti teendőinek a száma, ráadásul újra írom a kutyáink bundájáról víz folyik le - nyilván a hasukról sár is, de nem több egy emberi jól redőzőtt cipőtalpba beragadt mennyiségnél.
Esetleg még a ruha jelenthet megoldást, de megmondom az őszintét. Sokan használják, nekik jól bevált. Én is vettem, csináltattam, de Lili nem érezte benne annyira jól magát, ráadásul tökéletes védelmet nem is tudott nyújtani.
túl sokat nem tudtam segíteni, sajnálom, hogy egyáltalán ilyen szitun kell gondolkodnod.
L&N
Sziasztok!
Nekünk van egy kiskutyánk, de szoftverhibás, mert ha ölbe veszik dorombol. Ez miért lehet? Később nyávogni is fog?
Vagy csak rossz testbe költözött be egy lélek?
Üdv:
L.
Sziasztok!
nagyjából ezer egyszáz éve nem jártam itt viszont örülök hogy pezseg a téma.
Nem szeretnék egyáltalán feltűnést kelteni, ünnepet rontani viszont aki ismerte nekik említem hogy Stefi Prézli 2011 november 24-én elköltözött az égi kutyafuttatóra és üdvözöl mindenkit.
Igazából itt azért is gondoltam ezt leírni mert az utóbbi bejegyzésekben olvastam hogy most legyen kutyája az embernek vagy ne, ha igen akkor hobbi kutyus vagy segítő kutyus legyen. Nem az a szándékom hogy megrémítsek bár kit is, mert azzal együtt hatalmas szomorúság egy kutya elvesztése tapasztalat és az élethez tartozik, és ami meglepett hogy sok olyan ismerősöm is megkeresett hogy igaz-e a hír akivel ezer meg ezer éve nem beszéltem.
De miért is ragadtam billentyűzetet?
Mostanában pedig Szuzi kutyám szőre rövidebb mint Prézlié volt és rendszeresen fésülöm is gyakran kapok buszvezetőktől morgást anyázást hogy miért rázza meg magát a kutyám miért nem leszállás után stb. Egyszer a Mvgyosz mostani elnöke is ott volt egy ilyen esetnél és a sofőrnek adott igazat azt mondta hogy ilyenkor fogjam meg a kutya két fülét és nem rázza majd meg magát, de kérdemén akkor hogy szálljak le?
Nektek erről mi a véleményetek? Értem én hogy a sofőrnek kell takarítani a járművet de hát nekem meg utazni kell munka szórakozás-randevú vagy ki tudja éppen milyen okból, és arról meg végképp nem tehetek hogy nincs a kutyámnak esernyője és bizony a fizikai törvényszerűségek miatt és mivel a víz erősen nedvesítő folyadék a bundája megázik.
Kellemes évkezdést és balesetmentes közlekedést kívánok mindenkinek tekintet nélkül arra hogy kutyája-cicája vagy egyéb állata kedvence van!
Szabi
Sziasztok!
Kedves Bejbee!
Nagyon jókat kérdezel, látom, hogy tanulni akarsz.
Teljesen egyet értek az előttem szólókkal, amiket leírtak, azokat nem is ismételném.
Ike-val néha nagyon keménynek kellett lennem.
Most, utólag átgondolva talán néha igazságtalan is voltam, vagy túl kemény.
Athosszal más a helyzet. Noha ő is kan, de anyira értjük egymást, annyira egy hullámhosszon vagyunk, hogy neki elég egy erősebb hang, és már is tudja, hol a helye.
Persze, hogy ha feleszik valamit, ami ritkán, de azért előfordul, akor azért meg van fogva a grabanca.
Minap is volt ilyen, a párom szólt, hogy a kukától száját nyalogatva jött vissza a derék eb. Odavittem a kukához, és ott egy kicsit "elbeszélgetünk" egymással. Fúj rossz, meg ilyesmi.
Németjuhász után igen igen nehéz volt megszokni egy labit. Főleg az volt nagyon nehéz, hogy többet kell bíztatni, dícsérgetni, mint egy németjuhászt.
Viszont Athoszban azt szeretem nagyon, hogy rendkívül empatikus, sokkal inkább, mint Ike volt. Szerettem Ike-ot is, de mivel amíg apámnál laktam, sokat kellett kenelben lennie, mert a mostoha anyám nem engedte a kutyát velem egy légtérben lakni. Ez a keneli lét pedig rányomta azért a bélyegét a kapcsolatunkra, most márezt tudom.
Athosz velem/velünk él, mindig részt vesz minden tevékenységünkben, és ezért sokkal kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunkis. Sokkal inkább kimuttatom felé a szeretetemet, és ez sokkal könnyebb is, mint Ike esetében volt.
A páromat másképp szereti, mint engem. Ő rá is hallgat természetesen, de a falkavezér az én vagyok.
Nem tudom, milyenkutyusod lesz, de az biztos, hogy minden pszichikailag dől el. Ha a kutya érzi, hogy te egyértelmű szabályokat fogalmazol meg, és azt is érzi, hogy te magabiztos vagy, lelkileg a helyeden vagy, akkor ennek megfelelően fog téged respektálni.
Van olyan kutya, akit soha az életben nem kell földbe döngölni, de van olyan, akit bizony egyszer kétszer igen.
Az ivartalanítás is sokat számít, Athosz például kegyetlenül domináns jellem volt, ezt az iskolán mondták a lányok. Igen nehéz ezt elképzelni most, hogy most már egészen más, teljesen leszokott erről. Még olyan kutyák is, akik más kutyákkal akár verekednek is, elfogadják őt.
Az is tény viszont, hogy annakidején Ike-val a munkában sokkal hamarabb kialakult az összhang, int Athosszal. Viszont, most, csak nem egy év után azt mondhatom, hogy Athosz nagyon agabiztos lett.
Fő tehát a következetesség. A kutyának éreznie kell, hogy minél inkább fegyelmezett, te annál inkább kinyilvánítod felé a szeretetedet.
Kérdezted a büntetést is, ami nagyon komoly lehet az a falkából való kizárás. E sokkal jobb, mint a fizikai fenyíték.
Egy kutyának nincs annál rosszabb, mint amikor a vezér, a hőn szeretett teljhatalmú uralkodó őt semminek nézi. Megjegyzem, hogy mindenféle apró kis engedetlenségért nem szabad a kutyát ezzel büntetni, de vannak dolgok, amikor ez hatásos, a kutya számára ismét a helyére kerülnek a dolgok.
Nem akarok túl hosszú lenni. Ajánlom neked a kutyás listát, amit működtetünk, ott sokkal több vakvezető kutyás van, és ott sokkal több választ is kaphatsz a kérdéseidre. Ha érdekel, írj magánban, és felveszlek.
Üdv: Viktor és Athosz.
Szia Nikii!!
Nagyon jó volt olvasni a bejegyzésedet, köszönöm!
Én is én is így gondoltam egyelőre kutya nélkül, de így még nem láttam senkitől leírva, összefoglalva és hogy, valóban ennyire igazi társ és barát tud lenni a kutyus még akkor is, ha vakvezető! De biztosan vannak még többen, csak eddig, a rendszabályozásról olvastam, meg ezt hallottam élesben is!
Durgi, neked is köszönöm a választ és igen, nyilván egy erősebb, irányításra hajlamos kan kutyával, más lehet, azt remélem tényleg, hogy, bár mindenkinek szíve joga, a többség, nem csupán egy bonyolultabb fehérbotként kezeli a kutyáját, ahogyan te sem és nem bántalmazzák fizikailag, ahogyan te sem.
Niki, puszi, vigyázzatok magatokra Lilivel, szép napokat mindenkinek!
Sziasztok!
Természetesen segítőtárs elsősorban számomra is a kutyám, a munkaeszköz megnevezés méltatlan lenne szerintem.
minden kutya más, nekem eddig kemény, domináns kan kutyáim voltak, akiket természetesen szerettem és Hádészt is szeretem, de vele sajnos muszáj keménységet tartani. Felé is kimutatom a szeretetemet, de ez soha nem csordulhat túl, mert azonnal kitörne. Úgy tudom megfogalmazni, hogy úgy szeretem, ahogy őt szeretni kell. Soha nem volt szuka kutyám, feltehetően nem is lesz, tehát elhiszem, hogy ők lágyabbak és érzelmesebbek. Minden kutya érzelmes a maga módján, de ettől szép többek közt az egész, hogy köztük is mindegyik külön személyiség, még fajtán belül is.
További jó kutyázást mindenkinek!
Durgi
Szia Bejbee!
Nekem egyértelmű véleményem van az utolsó kérdésedről. Elsősorban társ, aki mindig melletted áll, aki szeret és, akit szeretsz. Barát is, aki mindig megért és megvigasztal, ha szomorú vagy vagy felvidít. Nekem a munkaeszköz egyáltalán nem tetszik, mint szó és nem is fedi le az igaszságot, tehát a harmadik nem. Nagyon ragaszkodok Lilihez, nagyon szeretem, ki is mutatom felé, ő is felém, mégis mindig engedelmes és fegyelmezett. Én sosem fogtam vissza magam az érzéseim terén, de nem rontotta el őt, sőt. Azt hiszem egy lány kutyusnak kell is a szeretet, az, hogy érezze, hogy szeretik, bár ez sok kan kutyusra is teljesen igaz.
A munkát pedig látva az örömöt és az izgalmat, ahogy dolgozik úgy fogom fel, mintha a társammal vagy a legjobb barátommal elmennénk sétálni. :) Mert olyan érzés.
Sokan hiszik azt, hogy ez a fajta mentalitás elkapatja a kutyát, pedig nem. Ő ilyen természetű, nagyon hasonlítunk egymásra, nyilván ez a nevelés miatt is van. :)
Na szép napot nektek: L&N
Durgi, értem, köszönöm a választ!
És barát, társ is vagy csak munkaeszköz? Ki, hogyan látja? Mármint, nem célzottan Durginak szól a kérdés, hanem általában!
Sziasztok!
Attól függ, mit tekintünk bántalmazásnak. Nyilván egy kutyát verni, rúgdosni tilos. Vannak azonban a kutyák közt olyan jelzések, amiket egymás között is használnak. Ilyen a grabancnál való megrántás, amit a pórázrántás helyettesíthet nálunk. Ez kellemetlen és nyomatékosítja a rosszallásunkat. Amúgy az emeltebb hangsúly lehet még tiltó. Alapvetően kutyától is függ, de a nem az mindig legyen határozott nem, amit pedig engedünk, azt mindig engedjük. A kutyának is jó, ha tudja, hogy mihez tartsa magát, szeretik az egyértelmű elvárásokat.
Sziasztok!
Laci, én kifejezetten a vakvezető kutyákra gondoltam most, nem pedig az alapvető engedelmességre, értem az uralkodással kapcsolatos választ, igazából helyesbítem a kérdést, hogyan lehet hatékonyan nevelni a vakvezető kutyákat úgy, hogy ne legyen fizikailag bántalmazva?
Aki olvassa és vakvezető kutyája van, örülnék a válasznak és köszönöm is!
Kíváncsi vagyok a véleményeitekre!
Sziasztok!
BEJBEEE, akkor lehet. De ha te nem uralkodsz rajta, akkor ő fog rajtad. Írták is. Nem biztos hogy ezt célszerű megvárni, mert onnantól a kutya fegyelmezetlen lesz. Egyébként ez nemcsak vakvezetőre, hanem általában minden kutyára érvényes. Sokat küzdök én is a kutyámmal, próbáljuk képezni, tanítani egy kutyás ismerőssel. Rendkívül domináns hím, így a tapasztaltabbaknak sincs könnyű dolga vele. Viszont nagyon sokat tanulhatok ebből én is. Kontroll alatt kell tartani, akkor fegyelmezhető, formálható. Esetemben nehezíti a helyzetet, hogy nincs ivartalanítva. Itt elég drágán csinálják, huszon ezer forintokat meg nem adok egy ivartalanításért, mikor Pesten két rongyért csinálják. Akkor inkább így próbálom, és igyekszem tanulni. Sok múlik a gazdán is. Van olyan amiről nem a gazda tehet, nem a gazdától függ, de az már más téma.
Üdv:
L.
Hogyan, mivel rendszabályozzátok, ha nem engedelmes kellőképpen, nem viselkedik megfelelően vagy úgy, ahogyan egy vakvezetőnek viselkednie kell?
Ha a kutya próbál rendet csinálni, akkor a gazda milyen nevelési technikákkal veszi át az irányítást?
Gondolom, pusztán szavakkal, nem lehet vezényelni vagy formálni, de lehet, hogy igen?
Én embereken se uralkodom, állatokon sem, nem tudnám például, földbecsapkodni, lehet, hogy rossz gazda leszek?
Sziasztok!
Az, hogy egy kutya mennyire fegyelmezett és engedelmes, több tényezőtől is függ. Hiába kap például valaki egy profin kiképzett kutyát, ha egész egyszerűen nem képes kommunikálni vele, nem tud a vezére lenni. Egy kutyának ugyanis nagyon fontos, hogy követhessen valakit. Ha nem lát ilyen példát, akkor ő kezd el rendet csinálni, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
Fontos, hogy passzoljon a vak és a kutya egymáshoz. Egy dominánsabb, keményebb kutyát nem érdemes például egy kevésbé következetes és kemény ember kezébe adni. Első kutyás kezébe főleg nem adnék kifejezetten domináns kutyát. Az a gazda viszont, aki képes megrendszabályozni egy keményebb habitusú kutyát, biztosan jól jár hosszabb távon, mert kitartó, jó munkabírású társat kap.
Szerintem tehát nem a kiképzőket kéne szapulni, hanem mindenkinek előbb azt kellene mérlegelnie, hogy milyen a kapcsolata a kutyájával, betart-e mindent, amit az átadón tanítottak. Nem szégyen utánaolvasni sem a dolgoknaky
, vagy rákérdezni a kiképzőnél. Fontos a tanultakat is szintentartani, mert amit nem gyakorol a kutya, azt elfelejti. Ha bizonyos reflexek nincsenek szintentartva, akkor pontatlan lesz egy idő után a kutya munkája.
Sok múlik tehát a kutyán is, de a gazdán is. A kiképzőn is sok múlik, de én nem feltételezem egy kiképzőről sem, hogy direkt rossz kutyákat adna ki.
Durgi
Sziasztok!
De az mitől függ, hogy mennyire engedelmes a kutya vagy, hogy mennyire tud vele a gazdája együttműködni?
Szóval, a kutya alapvető tulajdonságai dominálnak vagy inkább az, hogy miként lett kiképezve, milyen volt a kiképzője?
Vagy semmi nem függ semmitől és senkitől?
Egy barátnőm meséli, hogy a munkatársa sokfélét mond az ő kutyáját kiképzőről és ez szerintem, nagyon, nagyon nem szép dolog.
Vaszaki, akkor inkább dolgozzál, nehogy aztán ott bűnhődj, ahol ... :) (ezt te úgyis érted -nem kell magyarázni. :)
örülök, hogy hallok rólad tesó!
Én ugyan nem vagyok kutyásos, mert szerintem a zajártalom, amit a szólógitár meg a Hammond-utánzatú szintiketyerék csinálnak, nem biztos, hogy jót tenne az eb fülének. :)
Üdv:
Ricsosz :)
Sziasztok!
Bejbee, örülök hogy valaki imádja a kutyákat és foglalkozik a vakvezetőkkel is:)
Rég nem jártam a fórumon, rólam annyit kell tudni hogy már a második kutyusomat "nyúzom", az első a Prézli kutyám már 14 éves elmúlt és nyugdíjas Szuzi kutyám meg 4,5 éves, és csak azt akartam még ide írni hogy a kiképzés is fontos de a nevelés is a nevelőgazdi aki 1 éves korig szocializálja a kutyusokat. Nálunk ezt faterom tette meg Szuzinál és mondhatom nagyon jó kis jószág lett.
Jelentkezem még csak dógoznom kell mert letekerik a...:)
És, hogy hogyan lesz a kis eleven kutyusokból, fegyelmezett, vakvezető kutya, ez csodálatra méltó.
Tegnap láttam a kiskutyákat a csepeli suliban, varázslatosan tündériek!
Persze egyből megtámadták a hajamat,:DDD de majd, vakvezetőként, már nem csinálnak ilyet.
Bocsii, hogy megint nem érdembeli volt a hozzászólás, csak gondoltam megjegyzem, mennyire fontos, amit a kiképzők véghez tudnak vinni a kis, játékos, szertelen kutyákból miként lesznek figyelmes, okos, vigyázó ebek.
Én nagyon szeretem a kutyákat. Jó lenne ha lenne egy kutyám. Macskám van de azt is nagyon szeretem.
Sziasztok!
munkám során úgy alakult, hogy Szlovákiába kell utaznom. Azt szeretném kérdezni, hogy kell-e külön útlevél a kutyáinknak, vagy elég az oltásikönyv?
Előző kutyámnak volt útlevele, de nem tudom, hogy azóta miben változtak ezek a dolgok.
A segítségeket előre is köszönöm.
Durgi
Sziasztok!
Szia Durgi!
Köszönöm a választ!
Most már biztos, hogy én fogom nevelni, nem nagytestű kutya, csupán 23 kg, terrier lesz, ha esetlegesen mégsem passzolnánk, én természetesen amellett, hogy akkor újra beadom az igénylést, őt is fel fogom nevelni, akkor max majd játszik, szeretve lesz és nem fog vezetni.
De Airedale lévén, mivel ők kiváló munkakutyák és tündéri aranyosak is, nem sejtek rosszat és fegyelmezettnek is gondolom, a rengeteg leírás, fórum alapján, ami ezekkel a kutyákkal foglalkozik.
Van, ahol rendőrkutya, van, akinél vakvezető, van, ahol menteni is szokott, van, ahol örzővédő és van, ahol családi, hobbi kutya, utóbbiakból biztosan előfordul golden és labi is, mosoly mosoly.
Sziasztok!
Végre a kutyás topic is fellendül talán kicsit!
ÉN ugyan magamnak még nem neveltem kutyát, de azt mondják, hogy könnyebb az összeszokás a kiképzés után azoknak a párosoknak, ahol a gazda magának nevelte a kutyát. Buktatója persze azért van ennek a helyzetnek is. Előfordulhat ugyanis, hogy a kutya akit felnevelsz, nem lesz alkalmas erre a munkára. Ehhez az sem kell, hogy a nevelő rontson el valamit. Lehet, hogy a kutya egész egyszerűen ideggyenge lesz, vagy nem hajlandó húzni a hámban, vagy szimplán nem veszi a lapot a kiképzés során. Én személy szerint nem csak azért nem nevelnék magamnak kutyát, mert nem tudnám megoldani, hanem az említett rizikó miatt sem. Ha ugyanis nem alkalmas vakvezetésre, mit kezdek vele? Adhatom be az igényt egy már kiképzett kutyára. Ez csak az én véleményem, ettől még nyilván sikerülhet is a dolog.
Olyan párosról is hallottam, ahol a gazda nevelte a kutyát, mégsem passzoltak, mert a kutya alkata nem illett az embekkéhez. Egy kölyöknél ugyanis nem jósolható meg biztonsággal, hogy mekkora lesz felnőttként. Még akkor sem lehet megjósolni, ha a szülők nagytestűek. Az illetőnél két nagytestű szülőtől származott a kölyök és egy kistestű szuka lett belőle. Aztán kapott egy olyan kutyát az említett gazda, aki már méretben is illett hozzá.
Érdemes mindent mérlegelni és úgy döntést hozni szerintem.
Nagyobb mozgásigényű kutyával érdemes szerintem sokat kutyafuttatókra járni, vagy keresni játszótársakat neki, de a labdázás is megteszi akár. A munka is eléggé lestrapálja őket, már ha sokfelé megy az ember a kutyájával. Az én kutyám is nagyon energikus, de egy végighajtott nap után játszik kicsit, aztán örül ha megpihenhet. Jó kimozgatás lehet egy túra is, melynek során az erdőben jókat futhat és a terepen való vezetés és kifárasztja kellőképpen.
Üdv:
Durgi
http://www.eblap.hu/bukfenc.htm
Sziasztok!
Ez egy jól elásott topic, de most előástam.
Melyik a jobb, helyesebb?
Ha nevelő gazdi neveli a kiskutyát vagy, ha a gazdája, aki mellett majd felnő és akit vezetni fog?
Nálam, járjon együtt bármivel is, akármilyen nehézségre gondolok, semmi nem lesz nehézség és én szeretném majd nevelni.
Mi a tapasztalat, van esetleg, aki már próbálta mindkettőt?
Saját nevelés és nevelőgazdis megoldás?
Hátha azért olvassa valaki és leírja a tapasztalatait!
Nagyobb mozgásigényű kutyák esetében, hogyan oldjátok meg a futtatást pl?
Kedves Fehérbot!
Nem is tudom hol kezdjem, először is a pénz. 10 évvel ezelőtt 10000 forint éppen akkora nagyságrendnek számított, mint most az 50000 forint. Így szerintem az összeg nem meglepő, most is ugyanazt kell megfizetned itt nem arról van szó, hogy a suli költségeket emelt, de tíz év alatt ennyit romlott a forint, szerintem ezt nem kell magyarázni, ez nem azért van, hogy ebből bárki meggazdagodjon.
A másik, hogy abban igenis van valami, hogy megváltozhattak a körülményeid. Itt senki sem a vakságodra gondolt, de nyilván azt is be kell adni, erről sem a suli tehet, erről törvény van. A körülmények pedig egyre fontosabbak. Nyilván a tíz év alatt minden rendben volt a kutyusoddal, ez nem arról szól, hogy ezt bárki megkérdőjelezi, de ez a tisztességes eljárás, mert mindenki csak azt nézi, hogy a kutya jó helyre kerüljön - helyesen.
Elhiszem, hogy ez a tíz év sok költséget vont maga után, de erről sem tehet senki, ahogy arról sem, hogy a mostani helyzet ezeket az előírásokat vonja maga után. Ez nem ellened irányul. Tíz év hosszú idő és sok minden változott. Ha abba belegondolsz, hogy egy hám 16000 forint körül mozog, a legolcsóbb szájkosár is már 1-2 ezer forint, a fojtó szintén nem párszáz forint, ahogy a póráz sem, ami bőr (három-négy ezer forintért láttam legutóbb) akkor beláthatod, hogy kb. 20000 forint jut az iskolának, a kiképzőnek abból az összegből...
Üdv:
L&N
Sziasztok!
9 éve közlekeden a Vakok Szővetsége Kutyaiskola álltal kiképzett kutyával,amiért átvételkor 10000.forintot kelett fizetni a felszerelésért /póráz,hám,nyakörv,szájkosár/A szerződésembe az áll hogy a kutyus 10 éves koráig dolgozhat,utánna nyugdijazza a Szővetség és autómatikusan jár a következő kutyus.Az én kutyusom elmult 10 éves és az állatorvos kiadta hogy a kutyám vezetésre alkalmatlan a sok betegség miatt.Felvettem a kapcsolatot a kutyaiskola vezetőjévelmés meglepet már az is hogy a szerződésbe ellentétbe újra bekell adnom az igénylést mintha először igényelnék kutyát levelében jelezte hogy hátha...
"Változhattak a körülményeid, az egészségi állapotod Dézi átvátele óta" Igen meggyógyúlt a VAKSÁGOM!Igényléskor mindent csatolni kelett az OSZI határozatát aminek meg kell lenni a kutyám dossziéába!De ami legjobban megdöbbentett hogyha megkapom a kutyát most 50000 forintot kell fizetni a 10000 helyet.Ez a hir teljesen felháboritott,azzal nem számol senki hogy ÉN az elmúlt 10 évben egy vagyont költöttem a kutyámra orvosra mert már mikor megkaptam beteg volt,és kiadáskor fentáll betegsége a mai napig kiséri.Én tudom hogy nemsok pénz jut az iskolára mert minket vakokat nagyon mostohán kezel maga a Szővetségünk és az Állam is!Mig egy mozgássérült jogosult és kapják is az autó utalványokat hozzá a benzinpénzt,addig én egy jobb minűségű botért 10000 forintot fizetek,egy beszélő /magyarul/ óráért 18 ezret,és most egy segitő kutyáért 50000 ez,ez mindennek a teteje.Mit gondolnak mennyi egy vak ember jővedelme?ki miből tudja ezt az összeget kifizetni?Mit csináljon az az ember aki egyedűl él és csak egy képzett kutya segitségével tud közlekedni!Most a Szővetség sok embertől ezt az egyetlen lehetőséget is elvette.Kifog ezután segiteni?Hova kihez fordulhatok segitségért?Kérem aki tud segitsen,mert a mai Iskola tájékoztatója FELHÁBORITÓ!
Üdvőzlettel Hesz Gyula
Sziasztok!
Ricsi: Természetesen kutyusaink lábát is erősen érinti a sózás, ami egyébként már törvényileg tiltva van. Lehet bio sót kapni, de az gondolom túl drága, az egyéb módszerek pl. homok meg valamiért nem elterjedtek legalábbis felénk.
Egyetlen jó megoldást tudtak az évek kiötölni szerintem mindannyiunkban: kenegetni kell a kutyus lábát. Sajnos ez már csak utó kezelés, de nagyon gyorsan tud hatni, ha találsz megfelelő mértékben zsíros krémet. Sima patikában is kevernek neked, ha megmondod mire kell, nem kell állat patikába menni érte.
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem. Most ugye már megjelent a hó, és bizony hogy mi emberek ne csússzunk ezt sózni kell. Az ugye köztudott hogy a só, az mar. A kérdésem arra irányulna, hogy a kutya lábát ez mennyire érinti, és hogy ha érinti negatív értelemben, hogy lehetne ez ellen tenni? Sűrgős lenne!
üdv: Ricsi & Opál
Sziasztok!
Durgi blogjában feszülten olvastam Don betegségét és műtéteit. Közben eszembe jutott, hogy nincs-e állatokra biztosítás, ami ilyen hirtelen nagy összegű kezeléseknél kicsit visszatérít a költségekből. Hát találtam!! Tehát lehet betegség és baleset biztosítást kötni kutyára, macskára.
Talán érdekel valakit, vagy netán valamelyik kutyás szervezetet.
http://www.aegondirekt.hu/biztositas/kisallat-biztositas/kisallat-biztos...
Kicsit hosszú a link címe és nem tudom, hogy JAws-al kezelhető-e a felület, de van ott telefonszám is.
JAh.. semmi érdekeltségem nincs a biztosítással kapcsolatban, csak rendszeresen olvasom a blogokat és a kutyás topikot. A közelmúltban pedig én is jelentősen nagy összeget fizettem ki a cicám betegsége , műtéte miatt. Bizony jól jött volna egy kis visszatérítés belőle.
Üdv Andrea
Sziasztok!!
Mivel igen nagy volt az igény arra, hogy újból elinduljon a kutyás lista, ezért megcsináltam. Eddig már tizenketten jelentkeztek, és természetesen várunk további jelentkezéseket is. Ha valaki szeretne feliratkozni, egyenlőre az a legegyszerűbb, hogyha küld egy e-mailt az erdody.viktor@hotmail.com címre, és felírom. Látókat épp úgy várunk, mint vakokat. Mindenkit, aki bármilyen módon is érdeklődik a vakvezető kutyák iránt. Üdvözlettel: Viktor és Ike.
Sziasztok!
Természetesen én is támogatom, ogy újra legyen vakvezető kutyás lista. Véégree, végreee! Annak idején, mikor Dóri kutyám hozzám került, még volt szerencsém tagja lenni e közösségnek. Amit szerettem benne az volt, hogy a vaklistával ellentétben, ott soha nem volt veszekedés/sértegetés/egymás sárbatiprása... Segítettünk egymásnak, amiben és ahogyan módunkban állt.
Üdv és mindenkinek további jó kutyázást kívánok!
Marcsi