A Thália Színházban, A pillangók szabadok című darab mindenki számára hozzáférhető előadását, már második alkalommal mutatták be. A darab Don, egy húszéves vak fiatalember története, aki a mindent megadó anyai szeretet elől menekül el otthonról, hogy bebizonyítsa, képes a saját lábán megállni.

A színház sokféle élményt kínál mindenkinek, gondoljunk csak a drámai, fordulatos vagy izgalmas cselekményre, a költői monológokra vagy humoros, pergő párbeszédekre, a zenére, a csodálatos díszletekre és jelmezekre vagy a magával ragadó színészi játékra. A különböző fogyatékossággal élő emberek számára azonban ezek közül egy vagy több általában nem érzékelhető, esetleg maga a színház sem közelíthető meg.

Leonard Gershe világhírű darabját az 1969-es ősbemutató után már 1972-ben játszották Budapesten, azóta pedig, többször is műsorra került. A darab Don, egy húszéves vak fiatalember története, aki a mindent megadó anyai szeretet elől menekül el otthonról, hogy bebizonyítsa, képes a saját lábán megállni. Szomszédja, a zűrös családból származó Jill már a második nő, aki önbizalmat ad neki az önállósághoz, ám Don édesanyjának megjelenésével sok minden megváltozik. A darab korántsem a vakságról, hanem az anya-fiú kapcsolatról, a családi fészekből való kirepülés és a felnövő gyermek elengedésének számos nehézségéről szól, vagyis olyan élethelyzetről, amit mindnyájan megélünk, és aminek dilemmáit a gyermek vaksága csupán kiélesíti. A mű bővelkedik fordulatos jelenetekben és szellemes párbeszédekben, így elcsattan számos, a vaksággal kapcsolatos poén is.

A Thália Színház produkciójához a társulat szakértőként felkérte a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportjának vezetőjét, Tolnayné Csattos Mártát is annak érdekében, hogy a vak fiút játszó színész alakítása minél hitelesebb legyen. Ennek is köszönhető, hogy a színpadon nem egy tétován mozgó, folyamatosan tapogatózó vak embert látunk, hanem egy vidám, tevékeny és tettrekész, csupán mellesleg fogyatékos főhőssel azonosulhatunk. A darab ilyen módon is érzékenyít, segíti az előítéletek lebontását nem csupán a fogyatékos, hanem a más szempontból hátrányos helyzetben lévő, pl. a homoszexuális emberekkel kapcsolatban is.

Az FSZK egyik munkatársának volt az ötlete a mindenki számára hozzáférhető előadás létrehozása – derült ki abból a beszélgetésből, amin a június 17-én megtartott zártkörű előadás vendégei vehettek részt. Az előadáson ezúttal együtt vettek részt ép és fogyatékos személyek, akik egyformán élvezhették a színház gazdag élményvilágát. A kerekesszékkel közlekedők számára a nézőteret kicsit átalakították, a siketeknek folyamatos jeltolmácsolást biztosítottak, az értelmi fogyatékos nézőknek a mű könnyen érthető tartalmi összefoglalóját bocsátották rendelkezésre.

A látássérült vendégek műélvezetét az előadás előtt emailben megküldött színpadleírás mellett élő narráció segítette, melyet egy tolmácsgéphez hasonló szerkezeten keresztül a többi nézőt nem zavaró módon hallgathattak. A narráció kifejező, rövid és lényegretörő volt, hogy ne zavarja a színpadi dialógusok követését sem. Mint utólag megtudtuk, mind a jeltolmácsolás, mind a narráció elkészítése rengeteg előzetes munkát igényelt.

Az előadást követő beszélgetésen a színészek és a rendező is úgy nyilatkozott, hogy nagy örömmel tettek eleget az FSZK-tól érkezett felkérésnek és számukra nagyon izgalmas közös munka volt az akadálymentes előadás létrehozása. Az FSZK célja, hogy ez a még egyedinek tekinthető kezdeményezés idővel ne kuriózum, hanem tudatos cél és természetes dolog legyen, ahogy Nagy-Britanniában már ma sem szokatlan, hogy pl. egy Shakespeare darabban a jeltolmács is része a színpadi látványnak.