Salzburg a 2012-es év akadálymentes európai városa. A 2011-ben másodszor meghirdetett pályázaton az elismerést 23 tagállam 114 városa közül nyerte el. A pályázók között négy hazai megyeszékhely is volt, akik bár az EU-s értékelés során nem lettek díjazottak, de Magyarországon mégis jó példával járnak elől. Tevékenységük bemutatása céljából és elismerése jeléül a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) díjat adott át képviselőiknek február 28-án a Parlamentben.

Az Akadálymentes Város díjat a 2010-es spanyol EU elnökség idején hozták létre azzal a céllal, hogy elismerjék a fogyatékos emberek befogadása és egyenlő hozzáférése érdekében az európai városok vezetése által tett törekvéseket, illetve, hogy ezekkel a pozitív példákkal ösztönözzék a többi város döntéshozóit is az akadálymentesítés fontosságának elismerésére és gyakorlati előmozdítására. Az akadálymentesítés az EU 2020-ig tartó fogyatékosügyi stratégiájának egyik alappillére, összhangban a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel, melyet számos tagország mellett maga az Európai Unió is ratifikált.

Földesi Erzsébet, az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) alelnöke mutatta be a díjat, melyre a legalább 50000 lakossal rendelkező, és az akadálymentesítés terén az elmúlt 5 évben eredményeket elért városok pályázhatnak. Fontos, hogy az akadálymentesítés a pályázók számára ne csak egy projekt legyen, hanem városfejlesztési stratégiájuk integráns részét képezze. A hazai és nemzetközi zsűri a pályázatok elbírálása során ugyanolyan fontos szempontként értékelte ezt a stratégiai gondolkodást, mint azt a tényt, hogy a fogyatékos embereket és szervezeteiket milyen mértékben és módon vonták be az elsősorban számukra létrejövő fejlesztésekkel kapcsolatos előkészítő, döntéshozó és értékelő folyamatokba.

A városoknak akadálymentesítési törekvéseiket négy területen kellett bemutatniuk: az épített környezet és közterület, a közlekedés és kapcsolódó infrastruktúra, az információ- és kommunikációs technológia, valamint a középületek és közszolgáltatások hozzáférhetősége egyaránt szempont volt a döntés meghozatala során.

2011-ben négy magyar város, Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs és Szolnok is pályázott, akik most bemutathatták az akadálymentesítés területén kifejtett tevékenységeiket és eddig elért eredményeiket. Megtudhattuk, hogy Kaposváron, Nyíregyházán és Szolnokon is folyamatosan lecserélik a régi autóbuszokat, az új járművek pedig már akadálymentesen használhatóak, illetve vizuális és auditív utastájékoztató rendszerrel is felszerelik őket. Szolnokon külön eredmény az intelligens buszmegállók rendszere, melyet a jövőben is fejleszteni kívánnak. A Nyíregyházán már csaknem egy évtizede működő Esélycentrum 2006-ban elnyerte az év akadálymentes épülete díjat, az elmúlt években pedig, 11 hangjelzéssel is ellátott jelzőlámpás csomópontot adtak át a városban. Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program apropóján számos köztér megújult, melyek kialakításakor már figyelembe vették az akadálymentesség követelményeit, így rámpák, taktilis vezetősávok és figyelmeztető jelzések is készültek, a főtérről pedig, egy tapintható makett segítségével kaphatnak képet a látássérültek. Pécs arca és háziasszonya az első magyar siket szépségkirálynő, Weisz Fanni lett, aki Vujity Tvrtkoval, a város jószolgálati nagykövetével együtt mutatta be a városnak a fogyatékos emberek érdekében megvalósított látványos akcióit.
Kaposváron a Tourinform irodában külön figyelmet fordítanak a látássérült vendégekre, számukra hangoskönyv formátumú városismertetőt és tapintható várostérképet is készítettek. Több városban is rendszeresek a jelnyelvi tolmácsolással kísért színházi előadások, Pécsett az erre vonatkozó kötelezettség a színház igazgatójának szerződésében is szerepel. Valamennyi pályázó képviselője kiemelte, hogy folyamatosan zajlik a városi közintézmények komplex akadálymentesítése, illetve, hogy jó kapcsolatot ápolnak és szinte napi szinten együttműködnek a fogyatékos emberek helyi szervezeteivel.

Ez a díj nemcsak elismerés, hanem jó szívvel vállalt kötelezettség is a megkezdett munka folytatására. – Mondta Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere szerint ez a díj attól igazán értékes, hogy azoktól kapták, akikkel együtt érték el az elismert eredményeket.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke beszédében a „magyar szolidaritás” létrehozására buzdította a megjelenteket. Mint mondta, a fogyatékos emberekben jelen van az életkedv, az akaraterő és az alkalmazkodási képesség, ami a mai magyar társadalomból hiányzik, mégis ritkán említik őket egy mondatban a sikerrel vagy gondolnak rájuk erőforrásként. A cél tehát, hogy egy mindenki számára hozzáférhető Magyarországot rendezzünk be, ahol a fogyatékos emberek segítése mindannyiunk érdeke. Beszédében utalt arra is, hogy nem meglepő, hogy a négy magyar pályázó Brüsszelben nem részesült elismerésben, hiszen onnan mostanában mindig csak megrovást kapunk.