Ez volt a címe annak a konferenciának, melyet 2012. február 24-én, 13 órai kezdettel rendezett az MVGYOSZ Braille-bizottsága, és amelynek helyszíne a Vakok Iskolájának Nádor terme volt.

A konferencia apropóját az adta, hogy egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az MVGYOSZ elnöksége által felkért Braille-bizottság; az egy év alatt elért eredményeiket kívánták a konferencián publikálni, illetve teret adtak különböző szakmai szervezetek, a Braille-írás érdekében tevékenykedő cégek és alapítványok termékeinek bemutatásának is.

A konferenciát Somorjai Ágnes, a Vakok Iskolájának igazgatója, és Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnöke nyitották meg köszöntő beszédeikkel. Somorjai Ágnes elmondta: örült a megkeresésnek, hiszen az iskola az a hely, ahol a vak gyermekek a pontírást elsajátítják, így a konferencia témája igazán az épület falai között van jó helyen. Szakály Melinda egy személyes történettel tett hitet a Braille-írás fontossága mellett. A történet főszereplője egy mérnök, aki elveszítve látását analfabétának érezte magát; számára a pontírás adta vissza a teljes életet.

A köszöntők után Kuminka Györgyné ismertette pár szóban a Braille-bizottság elmúlt éves munkáját. Említett néhány konkrétumot, amelyeket az írásrendszerben változtatni javasolnak; egyébként a javaslatok teljes listáját a konferencia minden résztvevője megkapta Braille-, és síkírású formátumban egyaránt. Kuminkáné hangsúlyozta, ezekre a változásokra azért van szükség, hogy a Braille ne elkülönítő, nehezítő tényező legyen, hanem segítse a látó társadalomba történő integrálódást, könnyebbé tegye a kommunikációt. Ez legfőképpen úgy valósulhat meg, ha megkönnyítjük a Braille- és a síkírás közötti átjárhatóságot a jelek minél inkább a síkíráshoz történő hangolásával.

Ezután Louis Braille életébe nyerhettünk betekintést az iskola két tanulója (Baráth Barbara és Hegyes Vivien), valamint az iskola egyik tanára, Magyar Csaba segítségével. Mindhárman részleteket olvastak fel Louis Braille életrajzából, ezzel is bemutatva azt, hogy a pontírást igenis lehet szépen hangsúlyozva, folyékonyan olvasni.

A szünet előtt igazán szakmai vizekre eveztünk a konferencia folyásában. Bieber Mária és Fazekas Ágnes, a Gyengénlátók Iskolájának tanára és iskolapszichológusa egy új módszert mutattak be számunkra, melyet az elmúlt tanév 2. félévében vezettek be. A foglalkozások lényege a közös játék, melyben gyengénlátó, aliglátó és vak gyerekek közösen vesznek részt; a játékban mindenki megtapasztalhatja saját látása határait, a vakok bemutathatják speciális ismereteiket a többieknek, a gyengénlátók pedig megismerkednek vakos eszközökkel, kiemelten a Braille-írással. Az iskola dolgozói szerint ez a fajta játékos foglalkozás összekovácsolja az osztályok tagjait egy inkluzív közösséggé.

Kiss Mária gyógypedagógustól arról kaptunk információt, milyen hasznos a Braille-írás a siket-vak személyek kommunikációjában. Kiss Mária a Vakok Iskolájának siket-vak tagozatán dolgozik. Elmondta, hogy azok a személyek, akik képesek a számítógép használatát megtanulni, egy Braille-kijelző segítségével képessé válnak kommunikálni barátaikkal, ismerőseikkel, képesek a számukra fontos információkat megtalálni az Interneten, az őket érdeklő könyveket, folyóiratokat elolvasni elektronikus formában. Azok számára is hasznos a Braille, akik nem képesek a számítógép használatáig eljutni, ugyanis náluk nagy szerepe van a tárgyképek megtanításánál: a tárgy nevét Braille-írással kézbe adva és közben a tárgyat is bemutatva fejleszthetőek a siket-vak személyek fogalmi gondolkodásukban.

Az előadók sorát Péter Zsigmond folytatta, aki beszámolt a tavaly szeptemberben lezajlott Braille21 világkonferencián felvetődött témákról. Ennek a konferenciának a témái között szerepelt például: a Braille-írás - olvasás oktatása, munkavállalás a Braille segítségével, vagy maga a Braille szabványa (pl. pontmagasság).

A konferencia szünetében többféle cég Braille-kijelzői voltak megtekinthetőek. A cégek képviselői egy-egy előadás keretében beszéltek eszközeik előnyeiről. Elsőként Siegfried Kipke, a Handy Tech GMBH alapítója tartott előadást az ATC-technológiával (érintésérzékeny vezérlés) készülő kijelzőkről, melyek lényege, hogy érzékelik az olvasó ujj pozícióját, ennek következtében pedig, képesek a szöveget a kijelzőn tovább vinni; így egy könyv olvasása közben nem kell egyetlen gombot sem megnyomnia a felhasználónak.

A másik, hasonlóan működő Braille-kijelzőt az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány hozta el a konferenciára, ennek működéséről Dr. Ágoston Attila, az MFKK Feltalálói és Kutató Központ Szolgáltató Kft. munkatársa tájékoztatta a hallgatóságot. Az eszköz lényege, hogy nem egysoros és nem csak szövegek megjelenítésére képes, hanem grafikák, rajzok, ábrák domborúvá tételére is. Az eszköz is érzékeli az érintést, melynek hasznossága ott mutatkozik meg, hogy beszédtámogatással összekapcsolva a számítógép képes megnevezni az ábra azon részét, melyet a tapogató ujj éppen vizsgál. Az eszköz másik nagy előnye a kedvezőbb ára lesz, mivel a domborításért pneumatikus, azaz sűrített levegővel működő rendszer felel majd.

A konferencia utolsó részében Torma Zsolt beszélt az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány folyamatban lévő, a Braille-íráshoz kapcsolódó fejlesztéséről. A fejlesztés lényege, hogy lehetővé tegyék Braille-kijelzőn történő irodalmi Braille olvasását. A kijelzők eddig a nyolcpontos, úgynevezett computer Braille-t használták minden szöveg megjelenítésekor. Az alapítvány munkatársai egy olyan szoftver fejlesztésén dolgoznak, amely lehetővé teszi a könyvek, egyéb szöveges információk irodalmi Braille-ben történő megjelenítését.

Bár péntek délután lévén sokak számára fárasztó lehetett a végére hagyott tömény informatikai tartalom, véleményem szerint mindenképpen fontos volt ezeknek az eszközöknek, technológiáknak a szélesebb körben történő bemutatása.