Aromaterápiás sál autistáknak, fogászati scanner és fényképezőgép vakoknak. Többek között ezek a jövő gyógyászati segédeszközei, a dizájnerek szerint. Összeállítás a Borsa.hu jóvoltából fiatal designerek munkáiból.

Az orvoslás fejlesztése, a hatékonyabb és kényelmesebb módszerek és eszközök kidolgozása nem csupán a tudósokat, de a tervezőket is foglalkoztatja. A következőkben megmutatjuk, hogy a kortárs dizájnerek hogyan képzelik a jövő gyógyászati segédeszközeit.
A német Matthias Ries tervezése ez a meglehetősen groteszk külsejű eszköz, amely funkcióját tekintve mégiscsak nagyon hasznos lehet a hallássérült embereknek. A "Batphones" óriásfülei ugyanis ahhoz hasonlóan, ahogy a parabolaantenna tányérja a jeleket, hatékonyan felfogják a hangot, és egyenesen a használó fülébe vezetik. A tárgy a hallókészüléket ugyan nem helyettesítené, de azzal együtt viselve erősíthetné annak hatékonyságát, illetve azok számára is alkalmas lenne, akiknek nem olyan mértékű a halláskárosodása, hogy hallókészülékre volna szükségük.

Leo Chao kanadai tervező munkája az autistáknak szánt kapucnis védősál, amely megóvja őket számos, számukra elviselhetetlen külső hatástól. A legújabb kutatások szerint a megfelelő zene, az aromaterápia vagy épp a tapintható játékok javíthatják az autizmusban szenvedők állapotát. A dizájner ennek megfelelően a csuklyába fülhallgatókat épített a zenehallgatáshoz, a sálon személyre szabott aromaterápiás tapaszok helyezhetők el, illetve textúrázott belső borítású zsebek is találhatók rajta. A koncepciót az idei iF dizájnversenyen is elismerték.

Egy francia dizájner-hallgató, Stephanie Chopin a masztektómián átesett nők számára tervezte a Lumitact mellprotézist. A Philips által kifejlesztett, fotonikus Lumalive anyagból készült mellprotézis különféle fénylő, feminin animációkat produkál, melyek érintésre váltakoznak. A tervezőnő szerint így a pótlás már nem tűnik annyira ridegnek és élettelennek, a mellét elvesztett nőnek pedig segít visszakapni a nőiesség érzését.

Az amerikai Colin Matsco koncepciója a Nike Air műláb. A tervező elképzelése szerint a protézist ugyanazzal a technológiával alakítanák ki, mint a Nike Air sportcipőket, így létrehozva a sportoláshoz ideális művégtagot.

Eun-Gyeong Gwon és Eun-Jae Lee távol-keleti dizájnerek a kontaktlencsét keresztezték komputer-egérrel. Az I Contact kontaktlencsét ugyanúgy lehetne felhelyezni, mint bármely hagyományos társát, csak épp ezt viselve a pillantásunk segítségével irányíthatnánk a kurzort számítógépünk monitorán.
Taqumi Yoshida japán dizájner vak és gyengénlátó emberek számára alkotta a SENS telefont. A készülék gombjai hullámos formájúak, méghozzá mindegyik különböző, így határozottan elkülönülnek és tapintással is jól megkülönböztethetőek. A mellétárcsázás elkerülését biztosítja az is, hogy a telefon "visszamondja" a benyomott gombhoz tartozó számot.
Szintén a látásérültek életét könnyítené meg Hyung Jin Lim találmánya. Közülük is legfőképp azokét, akik nem tudják olvasni a Braille-írást. A kézre húzható masina érzékelője ugyanis felismeri a Braille karakterkódokat, majd felolvasott szöveggé konvertálja, amit a használó a bluetooth-szal kapcsolódó, vezeték nélküli fülhallgatón keresztül hallgathat meg.
Végül pedig még egy találmány, amely nem mellesleg az IDEA dizájnverseny fődíját is elnyerte tavaly: a TouchSight a világ első vakoknak és gyengénlátóknak szánt fényképezőgépe, melyet kínai dizájnerek terveztek a Samsung cég számára. A masina a rögzített képeket Braille karakterkódok formájában képes megjeleníteni a hátulján található speciális kijelzőn. A használó minden képhez egy három másodperces hangfelvételt is készíthet, hogy utólag könnyebben előkereshesse a gépben eltárolt fotókat. (forrás: Borsa.hu)