A kormány által elfogadott törvényjavaslat szerint a jelnyelvvel kommunikáló hallássérültek önálló nyelvet használó nyelvi kisebbségnek számítanak elsősorban és nem fogyatékossági csoportnak - közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Mint mondta, a kormány szerdán fogadta el és pénteken nyújtja be az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, szeptember 14-én pedig akár ennek a megtárgyalásával is kezdhetik a képviselők a munkát.

A majdani törvény célja a hallássérült - siket és nagyothalló -, valamint a siketvak emberek életminőségének javítása, társadalmi esélyegyenlőségének növelése, és a közszolgáltatásokhoz való, a törvény által is előírt egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. Így például az, hogy a hivatali ügyintézés során legyen használható a jelnyelv is - tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott arra: céljuk az is, hogy "a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás stabillá, egységessé, átláthatóvá és ellenőrizhetővé" váljon és a megfelelően képzett jelnyelvi tolmácsok társadalmi elismertsége növekedjen.

Korózs Lajos fontosnak nevezte ezen kívül azt is, hogy javuljon a hallássérült tanulók alap- és középfokú oktatása, valamint emelkedjen a felsőoktatási intézményekbe bekerülő hallássérültek - jelenleg mindössze 0,25 százalékos - aránya, és így javuljon munkaerő-piaci szerepvállalásuk is.

Az Európai Parlamentben, az Országgyűlésben és az önkormányzati képviselő-testületekben a hallássérült, illetve siketvak ember képviselővé választása esetén jogosulttá válik a magyar jelnyelv, illetve bármely, általa választott speciális kommunikációs rendszer használatára - mondta az államtitkár.
Külön büszkeségként említette: Magyarország volt az első a világon 2007-ben, amely aláírta és ratifikálta azt az ENSZ-egyezményt, amelynek értelmében az azt aláíró államok támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását, a jelnyelv elsajátítását, és biztosítják, hogy a siketek "oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven történjen".
Közlése szerint a szociális tárca 2003-ban kezdte el kiépíteni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózatát, a működés feltételeit a minisztérium biztosítja az állami költségvetésből. 2005-ben ez megyei szintű szolgáltatássá fejlődött, míg 2007 óta a siketvakok számára szükséges tolmácsolást is biztosítani tudják.

A szociális tárca államtitkára utalt arra is, hogy a tervezett törvény a magyar jelnyelvet önálló nyelvként ismeri el. Pozitív példaként hozta fel Szlovéniát, ahol nemcsak a szlovén, hanem - tekintettel a Muravidéken lakó magyarokra - a magyar jelnyelvet is hivatalos nyelvként ismerték el.
Magyarországon a törvényjavaslat szerint a jelnyelv elsajátítására már az általános iskola megkezdésétől lehetőségük lesz a tanulóknak 2017. szeptember 1-től, akkorra kialakítják a jelnyelv szakos tanárok képzését.
A gyermekek szülei szabadon választhatnak majd a tervezet szerint a bevezetni kívánt kétnyelvű és a hagyományos auditív-verbális (egynyelvű, hangzó beszéden alapuló) oktatási módszer között - közölte Korózs Lajos.

Korózs Lajos azt is elmondta, hogy a közszolgálati, illetve a földfelszíni műsorszórással működő országos televíziós műsorszolgáltatók számára törvényi kötelezettséggé válik a televíziós műsorszámok bizonyos körének feliratozása vagy jelnyelvi tolmácsolása. A műsorszolgáltatók korábban a szociális tárca pályázatain szerezték be a feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket.

Május 11-én általános vitára alkalmasnak találta a magyar jelnyelvi törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozatot a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága.
Csehországban, Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában, Finnországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban önálló nyelv a jelnyelv. (forrás: kormanyszovivo.hu)