Egyre többen látnak piaci lehetőséget az idős vagy a fogyatékos emberekben. Évről évre több a segédeszközöket gyártó vagy életvitelt megkönnyítő és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, de sajnos nem mindenkit a jószándék és a tisztességes piaci magatartás vezérel.
Az idős vagy fogyatékos személyek a csalásoknak és megtévesztéseknek különösen gyakran esnek áldozatul, ugyanakkor információszerzésük korlátozottsága miatt gyakran nem képesek magukat és jogaikat képviselni.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) egy EU-támogatásból finanszírozott projekt keretében célul tűzte ki a kiszolgáltatott fogyasztók tájékoztatását elsősorban a közüzemi és a pénzügyi szolgáltatások, illetve az üzleten kívüli értékesítés szabályaival és buktatóival kapcsolatban. A 2010. január 27-én megtartott fogyasztóvédelmi fórumot a FEOSZ rendes tagjaként a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (MBE) szervezte.

Bárdi Gábor, az MBE irodavezetője megnyitójában tolmácsolta Szöllősiné Földesi Erzsébet, az MBE elnöke üdvözletét, aki az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) alelnökeként Brüsszelben képviseli a tagországok fogyatékos polgárait. Bemutatta a FEOSZ képviseletében jelen lévő előadókat, Dr. Horváth György alelnököt és Eitmann Norbert munkatársat.
Az előadók beszéltek a sokak által ismert, kirándulással egybekötött termékbemutatókról, melyekre a szervezők elsősorban nyugdíjasokat toboroznak. Az ilyen kereskedelemmel nem csak az a probléma, hogy a résztvevőkkel rossz minőségű vagy máshol jóval olcsóbban is megvásárolható termékeket vetetnek meg, de emellett a sikeres eladás érdekében komoly pszichikai, akár fizikai nyomást is gyakorolnak rájuk. A termékbemutatók szervezőihez hasonlóan a házaló kereskedőkre is jellemző, hogy nem tájékoztatják a vásárlókat a szerződéstől való elállás jogáról, amire ilyen szerződéseknél 8 munkanapon belül mindenkinek lehetősége van. Nem adnak továbbá tájékoztatást az elállási szándékkal megkereshető személy elérhetőségéről, és arról sem, hogy pl. internetes vásárlás, azaz távol lévő felek között megkötött szerződések esetében a vételárat 30 napon belül vissza kell fizetni. A termék visszaküldésekor a postaköltség a fogyasztót terheli.

Elsősorban a pénzügyi szolgáltatókra jellemző, hogy az általános szerződési feltételeket hosszú oldalakon, meglehetősen apró betűkkel taglalják. A szerződés aláírása előtt ennek elolvasására, értelmezésére általában nem biztosítanak időt és lehetőséget, pedig a bankoknak fokozott tájékoztatási kötelezettségük van az ügyfelek felé. A pénzintézetek egyébként egyoldalúan is módosíthatják pl. a hitelszerződéseket akár a fogyasztó kárára is. Ennek szabályozása 2009. augusztus 1-jével szigorodott, ám a bankok ezután is megtalálták a hátrányt okozó módosítások lehetőségeit.

A fórumon részt vevők konkrét tapasztalataikat is elmondták a fogyatékos emberek számára diszkriminatív banki eljárásokkal kapcsolatban. A kerekesszékkel közlekedő emberek számára gyakran megközelíthetetlenek a bankautomaták, a magas ügyfélpultok pedig nehézkes, megalázó kommunikációs helyzeteket eredményeznek. A látássérült emberek még a beszélő automaták használatával sem kapnak teljeskörű tájékoztatást, pl. a bankkártyán lévő összeg csak a nyomtatott bizonylaton olvasható. Az E-bank szolgáltatás a vak emberek számára sok cégnél nem hozzáférhető, beszélő ATM-et pedig még mindig mindössze két bank üzemeltet Magyarországon.

A FEOSZ honlapján E-tanácsadást biztosít mindenkinek fogyasztóvédelmi kérdésekben, legyen szó általános problémákról vagy egyedi ügyekről.