Szakmai találkozót rendezett a Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete (LÁRESZ) múlt hét pénteken, a zuglói Zeg-Zug Gyermekházban.

A Látássérült Személyek Rehabilitációs Szakembereinek Egyesülete (LÁRESZ) három éve jött létre, bár a területen dolgozó szakemberek egységes képviseletének igénye már a 90-es évek elején felmerült – Mondta el Kónya Katalin elnök a november 6-án megrendezett bemutatkozó szakmai nap bevezető előadásában. Az egyesületet 2006-ban 15-en alapították, köztük olyan neves rehabilitációs szakemberek, mint Prónay Beáta és Fehér Zsigmond.
A tagok létszáma jelentősen azóta sem növekedett, hiszen alig van hazánkban ember, aki megfelelne a nem titkoltan szigorúra szabott követelményrendszernek, amely a bekerüléshez és a bentmaradáshoz is szakirányú képzettséget és gyakorlati munkásságot vár el. Azzal viszont, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán megvalósulhatott a látássérült személyek elemi rehabilitációja szakirányú továbbképzés, és az első évfolyam 2009-ben diplomát kapott, lehetőség nyílt a bővülésre.

A LÁRESZ Egyesület céljai közül a legfontosabb a rehabilitációs szakemberek érdekeinek képviselete, a szakma színvonalának megőrzése és fejlesztése, ez által pedig a kliensek védelme. A tagok érdeme is, hogy ma már regionális rehabilitációs központok állnak a látásukat vesztett személyek rendelkezésére, és hogy továbbképzések valósultak meg az önkiszolgálás és a tájékozódás és közlekedés tanításának témaköreiben. Emellett képviselik a látássérültek érdekeit az akadálymentesítés során és tájékoztatják a közvéleményt a rehabilitáció folyamatáról.

A szakmai nap tematikája sokszínű volt, a szakemberek számára is újdonságnak számító, izgalmas előadások sorozata egyaránt teret adott a tájékozódás és közlekedés tanítását támogató informatikai megoldások bemutatásának, a téri tájékozódás és a tapintható térképek használhatósága közti kapcsolatok feltárásának. Bemutatkozott Erdélyi István tűzoltó őrnagy is, aki elsőként kapott mozgástréner szakemberektől "vakos" kiképzést, amit a bevetések során kollégái eredményesen hasznosíthatnak majd, és amelynek segítségével számos korábbi tragikus baleset elkerülhető lett volna.

Az egyesületre az elkövetkező években is nagy feladatok várnak. Mindenek előtt fontos, hogy amerikai minta alapján elkészüljön a rehabilitációs szakma etikai kódexe, hiszen eddig önálló szakmaként munkájukat nem ismerték el hazánkban. Szükséges foglalkozni továbbá a vakvezető kutyával közlekedő kliensek oktatásának speciális kérdéseivel, és át kell gondolni a halmozottan sérült személyek ellátásának lehetőségeit.