hallótávolságon belül

Sajtótörténeti különlegesség

A lapszemlékben nem szerepel ugyan, mégis a magyar sajtótörténet különlegességének számít a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiadott Vakok Világa c. folyóirat. Hetven évvel ezelőtt, 1938-ban vehették kezükbe az első számot Braille-írásban a vak és az aliglátó olvasók.
Kezdetekben a látó gyerekek iskoláitól kapott használt rajzlapokra nyomtatták a látássérülteknek szóló információkat. Az írások elsősorban a vak emberek megélhetési gondjairól, az akkori idők segédeszközeiről szóltak, és bemutattak egy-egy sikeres életutat is.
Teltek-múltak az évek, a folyóirat egyre nagyobb terjedelemben és jobb minőségű papíron jelent meg.
Azután elérkezett 1953, amikor a látók körében felmerült az igény a Vakok Világa síkírású változatára.

Manapság nagybetűs nyomtatásban, tetszetős kivitelben kerül az olvasókhoz a síkírású változat.
Túl a gyengénlátó olvasókon, ez a kiadvány eljut a minisztériumokba, az önkormányzatokba, az írott és elektronikus médiumok szerkesztőségeibe, hogy egyfajta híd szerepét töltse be a látók és a látássérültek között, reális képet festve ez utóbbi csoport életéről.
Az 1990-es években a Vakok Világa két újabb formátummal gyarapodott: az elektronikus és a hangos számmal.
A technika csodája, a számítástechnika tette lehetővé, hogy a vak ember képernyőolvasó programmal felszerelt számítógépén felolvastassa a Vakok Világa c. lapot. Azok pedig, akik a nyomtatott betűt már nem látják, a Braille-írást pedig nem tudják megtanulni, hangos változatban rendelhetik meg az újságot.

Az eltelt hét évtized alatt nem csak formátumaiban változott meg a Vakok Világa c. folyóirat. Színes magazinná vált, amely továbbra is fontos feladatának tartja a látássérült emberek tájékoztatását, legyen szó akár az érdekképviseletről, akár az egyesületi életről vagy a vak és a gyengénlátó emberek gondjairól.
Boldog születésnapot a V.V.-nek becézett folyóiratnak és kívánjuk, hogy a jövőben is a látássérült emberek elsődleges hírforrása maradjon.